|
|||
|
|||
|
Törökország |
|
 Időzóna: GMT+2, március 27-től szeptember 24-ig GMT+3
Főváros: Ankara
Terület: 780.580 km2
Népesség: 65.666.677 fő
Népsűrűség: 84 fő/km2
Népcsoportok: török (80%), kurd (19%), arab (1%)
Közigazgatási beosztás: 80 tartomány
Fekvés: Délnyugat-Ázsia, a Fekete-tenger határán fekszik, Bulgária és Grúzia között, valamint az Égei-tenger és a Földközi-tenger határán, Görögország és Szíria között.
Országhívószám: 90
Autójelzés: TR
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Államforma: köztársaság
Hivatalos nyelv: török
Beszélt idegen nyelvek: kurd, arab, örmény, görög
Vallások: szunnita muszlim (92%), síita muszlim
Hivatalos pénz: 1 török líra = 100 kurus
Legfontosabb iparágak: cementgyártás, textilipar, bőripar, vas- és acélipar, vegyipar, élelmiszeripar, húsipar, olívaolajkészítés, dohányipar, háziipar, fémfeldolgozás, gépgyártás
Vasúthálózat hossza: 8.607 km
Úthálózat hossza: 382.397 km
Bevezető:
Törökország Európa és a Közel-Kelet határán fekszik. Gyorsan fejlődő ország, amely csodálatos városokkal, gyönyörű tájakkal, remek sportolási lehetőségekkel, finom ételekkel és a híres török vendégszeretettel várja a turistákat. Aki egyszer felkereste ezt a szép vidéket, valószínüleg vissza fog ide térni.
Környezet, éghajlat:
Törökország Görögországgal, Bulgáriával, Grúziával, Örményországgal, Irakkal, Iránnal és Szíriával határos. Területének nagy része Ázsiához, kisebb része Európához tartozik. Domborzata rendkívül változatos: hegyek, fennsíkok, kiterjedt síkságok, gazdagon termő völgyek és több mint 8.000 kilométer hosszú tengerpart díszíti az országot.
Az éghajlata is nagy eltéréseket mutat. Az Égei- és a Földközi-tenger partján enyhe esős tél és forró, száraz nyár váltogatják egymást. Az európai területeken a nyár meleg, a tél hideg, de ritkán süllyed a hőmérséklet fagypont alá. Törökország belsejében a magas fennsíkokon a tél már meglehetősen hideg. A Fekete-tenger partján, nyáron elég kellemetlen az idő, nagyon sok eső hullik. A hegyekben télen rengeteg hó esik, és nagyon hideg van. A délkeleti tájak nyáron kibírhatatlanok, sokszor 45 °C fölé emelkedik a hőmérséklet.
Történelem:
Törökország első ismert lakosai a Földközi-tenger vidékéről i.e. 7500-ben érkeztek az ország területére, a birodalomépítés, kibővítés és hanyatlás időszakait végigélve. Az első nagy civilizáció a Hettita birodalom volt, amely a nap istennőt és a vihar istenséget imádta. A hettiták Anatólia területét a középső bronzkortól (i.e. 1900-1600) uralták, összeütközve a II. Nagy Ramszesz fáraó alatti Egyiptommal és elfoglalva Szíriát, de mikorra a görögök megtámadták Tróját 1250-ben, a hettita birodalom összeomlott. A görög szigetekről és városállamokból érkező tengeri népek tömeges inváziója tarthatatlan nyomást fejtett ki a hettitákra, és a kisebb királyságok serege (közöttük Hhrygians, Urartians és Lydians királyságok) biztosították a határvédelmet, amíg Cyrus, Perzsia császára (550-530) be nem vonult Anatóliába keletről. A perzsákat Nagy Sándor verte ki, aki meghódította a teljes Közép-Keletet, Görögországtól kezdve Indiáig, 330 körül. Miután Nagy Sándor meghalt, a tábornokai összeverekedtek a prédán és a polgárháború általános volt, amíg a kelták létre nem hoztak egy fővárost Ankaránál 279-ben, többé-kevésbé kényelmesen együtt kormányozva a Seleucid, Pontic, Pergamum és Örmény királyságokkal.
A római uralom relatív békét és gyarapodást eredményezett majdnem három évszázadon keresztül, tökéletes feltételeket teremtve a kereszténység terjedéséhez. Szent Pál bejárta Anatóliát, az igét terjesztve. Szent Jánosról úgy hiszik, hogy itt írta meg a 4. Evangéliumot Ephesus városban és Máriáról azt tartják, hogy itt vonult vissza egy közeli faluba. A Római Birodalom 250 után meggyengült, amíg Konstantin császár újra nem egyesítette azt 324-ben. Ő felügyelte az új főváros felépítését, amelyet Konstantinápolynak neveztek el. Juszticián (527-565) császár létrehozta Kelet-Rómát vagy Bizáncot, meghódítva Olaszországot, a Balkánt, Anatóliát és Észak-Afrikát, de öt évvel halála után, Mohamed megszületett Mekkában és így ez a terület lett a színhelye a történelem egyik legjelentősebb történetének. Hatvan évvel később Mohamed meghallotta Isten hangját, és 50 évvel Mekkából történő megszégyenítő menekülése után az iszlám seregek Konstantinápoly falait fenyegették (669-678), melyek mindent és mindenkit elűztek Mekkából, Perzsiából és Egyiptomból. Az iszlám dinasztiák, amelyek Mohamed után megváltoztatták Bizánc hatalmát és státuszát, de a 11. század török birodalmát vezető Nagy Seljuk császára volt az első, aki uralkodott a mostani Törökországon, Iránban és Irakban. A Seljuk birodalmat megrengették a Keresztes Háborúk és átgázoltak rajta a mongol seregek, de megtartotta a hatalmat, amíg fel nem tűntek a kegyetlen, ambiciózus Ottomán harcosok.
Az Ottomán birodalom akkor jött létre, amikor a 13. század végén a szövetkező török harcosok megfutamították a mongolokat. 1453-ra a Győzelmes Mehmed szultán alatt harcoló ottománok elég erősek lettek ahhoz, hogy elfoglalják Konstantinápolyt. A Hatalmas Szulejmán szultán (1520-1566) hozzálátott a birodalom felépítéséhez, megszépítve Konstantinápolyt, újra felépítve Jeruzsálemet és kiterjesztve a birodalmat Bécs kapujáig. A Szulejmánt követő szultánok nem voltak ilyen államférfiak és az Ottomán Szultánság hosszú hanyatlása elkezdődött 1585-ben. A 19. századra a rossz uralkodás és a hanyatlás idézték elő az etnikai nacionalizmust. Az Ottomán Szultánság elnyomott népei ellenszegültek, gyakran az európai politikai hatalmak közvetlen támogatásával és segítségével. Elkeseredett harcok után 1832-ben létrejött a Görög Királyság; röviddel utána kivívták a függetlenségüket a szerbek, a bulgárok, a románok, az örmények és az arabok. Az európai hatalmak részt vettek a birodalom felosztásában, és miközben Törökországon belül kísérleteket tettek az ország felélesztésére, modernizálására és konszolidálására, az ország egy szerencsétlen döntéssel az I. Világháborúban Németország mellé állt. 1918-ban a győztes Szövetségesek feldarabolták az országot.
Egy ottomán tábornok, Musztafa Kemal, elkezdte az ellenállás szervezését, bízva abban, hogy egy új kormánynak kell Törökország sorsát irányítania a török emberek számára. Amikor Görögország bevonult Smyrna városba és elkezdett keletre előnyomulni, a törökök először megdöbbentek, de azután akcióba lendültek. A Függetlenségi Háború 1920-tól 1922-ig tartott, amelynek vége a keservesen kivívott török győzelem és a szultánság megszüntetése lett. Musztafa Kemal (Kemal Atatürk, a "törökök atyja") átvette a megmaradó török társadalom teljes átalakításának feladatát. 1938-ra (Atatürk haláláig) elfogadták az alkotmányt, megszüntették a poligámiát és megtiltották a fezt, az ottomán birodalom maradványát. Az iszlám megszűnt, mint állami vallás, Konstantinápoly Isztanbul nevet kapta és a nők jogosultak lettek a szavazásra és a parlamentben való bejutásra. Atatürk igazi hős lett Törökországban: emlékműve mindenhol látható és törvény van a megsértésével vagy megbecstelenítésével szemben.
Atatürk utódjának, Ismet Inönünek, sikerült semlegesnek maradnia a II. Világháborúban, majd felügyelte Törökország átlépését egy igazi demokráciába. Az ellenzéki Demokrata Párt megnyerte a választásokat 1950-ben. 1960-ban és 1970-ben a szélsőséges Demokrata Pártot megdöntötték szemfüles katonatisztek, akik a kormány autokratikus módszerét alkotmányellenesnek tartották. 1980-ban a politikai csatározások és a polgári nyugtalanság az országot ellehetetlenítette. A bal és jobboldali csoportok káoszt okoztak, melyeket egyfelől a szovjet blokk, másfelől a fanatikus muzulmánok támogattak. A központban a két főbb politikai párt olyan politikai harcot folytatott, hogy hónapokig nem tudták megválasztani a parlament elnökét. A hadsereg újból előlépett, amely általános megkönnyebbülést, de szigorú árellenőrzést és a civil jogok megsértését hozott.
A katonai kormány vezetője, Kenan Evren tábornok, lemondott katonai posztjáról és Törökország új elnöke lett. Az 1983-as szabad választásokon Turgut Özal közép-jobb pártja került hatalomra és gazdasági fellendülést hozott, amely a 80-as évekig tartott. Özal hirtelen halála 1993-ban véget vetett az erőteljes, innovatív vezetésnek és visszatértek a bizonytalan évek: az évtized folyamán bizonytalan koalíciók jöttek létre a hiteltelen követők és a feltörekvő vallási csoportok között. 1998 elején a Török Alkotmánybíróság betiltotta az Iszlám Jóléti Pártot és a korábbi miniszterelnököt Necmettin Erbakant. A Jóléti Pártot azért alapították, hogy aláássa Törökország demokratikus berendezkedését, de ironikusan éppen ez a betiltás kérdőjelezi meg Törökország demokratikusságát.
Törökország EGK körül vágyait tovább gyengítik a rossz emberi jogi helyzet, a korrupció, a gyenge gazdaság és a folytatódó kurd harcok. Törökország gyengén lakott keleti és délkeleti területei 6 millió kurdnak adnak otthont; 4 millió kurd máshol él országszerte, többé-kevésbé integrálódva a török társadalomba.
A kurd szeparatizmus képezi Törökország legkényesebb problémáját. Ankara az asszimiláció politikáját követte az Ottomán Birodalom összeomlását követően: hivatalosan nincsenek Kurdok, csak hegyi törökök, és tiltott a kurd nyelv és a kurd élet más egyértelmű jelei. A PFSZ által támogatott kurd gerillák többször intéztek támadást Szíriából, Irakból és Iránból az 1980-as években, több ezer polgári személyt és katonát ölve meg. A törökök visszacsapása és sok ezer iraki kurd lemészárlása (az iraki fegyveres erők vegyi fegyvert használtak 1988-ban és az Öböl-háborúban 1991-ben) megkérdőjelezik a kurd kérdést országos (és nemzetközi) szinten. Ankara idegesen lazított a kurd nyelvvel és kultúrával kapcsolatos szigorán, de 1999 elején a kurd vezető, Abdullah Ocalan, elfogása után az ország politikai légköre újból feszültté vált. Ocalan csoportja a PKK megkísérelte tönkre tenni a török gazdaságot, és kiemelt célpont a turisták voltak. Noha az utazás Törökországba alapvetően biztonságos, az ország egy új veszélyes szakaszba lépett.
Látnivalók:
Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhetően rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban maradt fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvező áron tudunk itt vásárolni.
Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.
Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.
Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.
Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.
Gasztronómia:
Az ország tájai, városai a szemünket kényeztetik el, az ételei pedig a gyomrunkat. Törökország nemzeti eledele a shish kebab (grillezett bárányhús). A bárány mellett kedveltek még a halból készült ételek is, bár ezek meglehetősen drágák. A desszertek nagyon finomak, bár egy kicsit túl édesek. Általában gyümölcsből, mézből és dióból készítik ezeket. Sört mindenütt lehet kapni és nagyon finomak és olcsók a helyi borok is. A raki (ánizsos brandy) meglepően finom, viszont nagyon gyorsan fejünkbe száll.
Ünnepek, rendezvények:
Mindössze két hivatalos vallási ünnepet tartanak: a Seker Bayramit, amely a Ramadán végét jelzi és a Kurban Bayramit. A leghíresebb rendezvények közé tartozik a január közepén Selcukban tartott Teveverseny. Sokan látogatják a szeptember végén megrendezésre kerülő Görögdinnye Fesztivált, Diyarbakirban. A művészeti események közül kiemelkedik a júliusi Nemzetközi Isztambuli Művészeti Fesztivál és a bursai Folklór és Zenei Fesztivál.
Magyarország helyi képviselete:
Ankara Nagykövetség
Istanbul Főkonzulátus
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g |
|