Kanada

Időzóna: közép európai idő - 8 óra

Főváros: Ottawa

Terület: 9 984 670 km²

Népesség: 32 960 400 fő

Népsűrűség: 3,2 fő/km²

Országhívószám: +1

Autójelzés: CDN

Államforma: Alkotmányos monarchia

Hivatalos nyelv: angol,francia

Hivatalos pénz: Kanadai dollár

A korai 17. századtól Új-Franciaországnak a Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak északi partjai mentén elterülő területét hívták Canada-nak, mely területet később két brit gyarmatra osztottak, Felső Kanadára és Alsó Kanadára, ezeket Kanada Tartomány (Province of Canada) néven 1841-ben egyesítették újra. Az 1867-es kanadai konföderációt, egyesülést követően Kanada (Canada) lett az ország hivatalos neve, és domínium a címe; így a kombinált Kanada Domínium (Dominion of Canada) nevet használták az 1950-es évekig. Utána Kanadában, kifejezésre juttatva politikai függetlenségét Nagy-Britanniától, a szövetségi kormány egyre gyakrabban használta a sima Kanada megnevezést az állami dokumentumokon és szerződésekben; ezt a változást jelölte a nemzeti ünnep a Dominion Day (Domínium Nap) átnevezése Canada Dayre (Canada Day) 1982-ben.

Földrajz és éghajlat

A boreális erdők vannak többségben a sziklás Kanadai-pajzs területén, északkeleten. A jég és a tundra a jellemzők az Arktiszon. A kanadai Sziklás- és Parti-hegységen gleccserek láthatóak. A sík és termékeny prérik lehetővé teszik a mezőgazdaságot. A Nagy-tavak táplálják a Szent Lőrinc-folyót (délkeleten) ahol a síkságon a kanadai lakosság többsége él.

Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 000 km.1925 óta Kanada magának követeli az Arktiszt a 60. és 141. nyugati hosszúsági kör között,ezen követelését nem ismeri el minden állam. A legészakibb település Kanadában és a világon is a Canadian Forces Station (CFS) Alert az Ellesmere-sziget északi csücskénél, a 82,5-ös északi szélességi körön, csupán 817 kilométerre az északi sarktól.

Kanada a teljes területe alapján a második legnagyobb területű ország (Oroszország után, az észak-amerikai kontinensen Kanada a legnagyobb).A szárazföldi területét számítva a negyedik legnagyobb ország. Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3,5 fő/km²;  a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak.

Ettől északra helyezkedik el a Kanadai-pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki. Kanadában sokkal több tó van, mint bármely más országban és a világ édesvízkészletének nagy része is itt található.

A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, attól északra pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és New-Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály.

A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: Yukon, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarki pusztaság. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik.

Az ország legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben fekszik. A kelet-nyugati irányú hegységek hiánya miatt az éghajlati zónák között nem éles határvonalak, hanem széles átmeneti területek alakultak ki. Meleg nyarak és az európai teleknél jóval szigorúbb hideg évszakok jellemzik. A nyarak észak és kelet felé haladva válnak egyre hűvösebbé. Az ország északi része az állandóan fagyos övbe nyúlik. A csapadék az ország délnyugati részének partmenti régióiban a legtöbb.

Az átlagos téli és nyári hőmérséklet nagymértékben különbözik Kanada tájain. A telek kemények lehetnek az ország sok régiójában, különösen a belső és a prérin fekvő tartományokban, ahol kontinentális éghajlat van, a napi átlaghőmérséklet -15 °C körül van, de -40 °C alá is eshet. A hidegérzetet tovább növelheti a szél is.

 A nem parti területeken, leginkább északon, a hó akár hat hónapig is fedheti a földet. A parton fekvő Brit Columbia kivétel mérsékelt éghajlatával, enyhe és esős teleivel.

A keleti és a nyugati partokon az átlagos napi hőmérsékleti maximum általában 20°C körül mozog, míg az ország belsejében az nyáron az átlagos napi hőmérsékleti maximum 25 és 30 °C között mozog, bár extrém esetekben bizonyos vidékeken a hőmérséklet 40 °C fölé is emelkedhet.

Kanada tektonikusan is aktív, sok földrengéssel és alvó vulkánokkal. Ilyen a Meager-hegy, a Garibaldi-hegy, a Cayley-hegy és az edzina-hegyi vulkanikus komplexum. A Tseax Cone 1775-ös kitörése szerencsétlenséget okozott, megölve 2000 nisga'a néphez tartozó embert és megsemmisítve a falujukat a Nass River folyó völgyében Brit Columbiában. A kitörés egy 22,5 km hosszú lávafolyamot eredményezett, amely a nisga'a nép legendája szerint elgátolta a Nass River folyását.

Természeti világörökségek

• Nahanni Nemzeti Park
• Dinoszaurusz Tartományi Park
• Wood Buffalo Nemzeti Park
• A kanadai Sziklás-hegység nemzeti és tartományi parkjai

• Gros Morne Nemzeti Park
• Joggins-szirtek

• Miguasha Nemzeti Park
• Kluane Nemzeti Park
• Tatshenshini-Alsek Tartományi Park (Az Egyesült Államokkal közös)
• Waterton-Glacier Nemzetközi Békepark (Az Egyesült Államokkal közös)

Történelem

Az őslakos és az inuit népek hagyományai szerint az őslakosok már az idők kezdete óta ezen a földön éltek, míg a régészeti kutatások az északi Yukon területen 26 500 évvel ezelőttről, míg a déli Ontarióban 9500 évvel ezelőttről tudják kimutatni az emberi jelenlétet.Az első európaiak 1000 körül vetődtek ide, amikor a vikingek rövid időre letelepedtek L'Anse aux Meadowsnál; ezután 1497-ig nem történt újabb kísérlet Észak-Amerika felderítésére, amikor John Cabot felderítette Kanada atlanti partját Anglia, majd őt Jaques Cartier francia felfedező követte 1534-ben.

Samuel de Champlain francia felfedező 1603-ban érkezett és megalakította az első állandó európai településeket Port Royalnál 1605-ben és Québec várost 1608-ban. Ezekből lett Acadia és Kanada fővárosa. Új-Franciaország francia gyarmatosítói közül a Canadien-ek alaposan benépesítették a Szent Lőrinc-folyó völgyét, míg az acadiaiak a mai tengeri tartományok területén éltek, miközben a francia szőrmekereskedők és katolikus hittérítők a Nagy-tavak, a Hudson-öböl és a Mississippi vízválasztójától a Louisianaig terjedő területet. A francia és irokéz háborúk a szőrmekereskedelem feletti hatalomért törtek ki.

Az angolok Újfundlandon halászó helyőrséget hoztak létre 1610 körül és délebbre kialakították a tizenhárom gyarmatot. 1689 és 1763 között egy négy gyarmatközi háború robbant ki. A szárazföldi Új-Skócia brit uralom alá került az utrechti szerződéssel (1713); a párizsi béke 1763-ban a Brit Birodalom javára Franciaország lemondott Kanadáról és Új-Franciaország nagy részéről a hétéves háborút követően.

Az 1763-as Királyi Proklamáció Új-Franciaország területének egy részéből létrehozta Québec Tartományt és annektálta a Breton-foki-szigetet Új-Skóciához. A kiáltvány továbbá korlátozta a francia kanadaiak nyelvi és vallási jogait is. 1769-ben a St. John's-sziget (jelenleg Prince Edward-sziget) különálló gyarmat lett. Hogy elkerüljenek egy összetűzést Québecben, az 1774-es Quebec Act (Törvény Québecről) kiterjesztette Québec területét a Nagy-tavakra és az Ohio völgyére és visszaállította a francia nyelvet, a katolikus vallást és a francia polgári törvényeket Québecben; ez megharagította a tizenhárom gyarmat sok lakosát, hozzájárulva az amerikai függetlenségi háborúhoz.^[28] A párizsi szerződés 1783-ban elismerte az amerikai függetlenséget és átengedte a Nagy-tavaktól délre található területeket az Egyesült Államoknak. Körülbelül 5000 lojalista menekült az Egyesült Államokból Kanadába. A tengerparti területek lojalista településeinek átszervezésének keretében New Brunswickot leválasztották Új-Skóciáról. Hogy megfeleljenek az angolul beszélő lojalisták igényeinek Québecben, a Constitution Act of 1791 (1791-es törvény az alkotmányról) felosztotta a tartományt a francia ajkú Alsó-Kanadára és az angol ajkú Felső-Kanadára, mindkettőnek saját választott törvényhozó gyűlést adva.

(Felső- és Alsó-) Kanada volt az 1812-es háború fő frontja az Egyesült Államok és a Brit Birodalom között. Kanada védelme hozzájárult egy egység érzet kialakulásához a brit észak-amerikaiak körében. A nagyméretű bevándorlás Kanadába Britanniából és Írországból 1815-ben kezdődött. A 19. század elején a faipar fontosságában megelőzte a szőrmeipart.

A felelős kormányzat iránti vágy a félbehagyott 1837-es lázadásokhoz vezetett. A Durham-jelentés ezek után javasolta a felelős kormányzat felállítását és a francia kanadaiak asszimilálását a brit kultúrába. Az Act of Union 1840 (1840-es egyesítési törvény) egyesítette a két Kanadát egy egyesített Kanada Tartományban. A francia és angol kanadaiak közösen dolgoztak a törvényhozó gyűlésben a franciák jogainak helyreállításán. 1849-re az összes brit észak-amerikai tartományon felállították a felelős kormányzatot.

Az Egyesült Államok és Britannia között 1846-ban aláírt oregoni szerződés véget vetett az oregoni határvitának és kiterjesztette a határt nyugati irányba a 49-es széleségi kör körül és lehetővé tette a vancouver-szigeti (1849) és a Brit Columbiai (1858) brit gyarmatok kialakítását. Kanada egy nyugati felfedező expedíciósorozatba kezdett a Rupert's Land('Rupert földje') és az Arktisz feletti igény megalapozásához. A kanadai lakosság gyorsan növekedett a magas születési arányoknak köszönhetően; a brit bevándorlást ellensúlyozta az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás, különösen a francia kanadaiaké New Englandbe.

Több alkotmányhozó gyűlést követően a Constitution Act, 1867 (1867-es törvény az alkotmányról) elhozta az államszövetség létrejöttét létrehozva az egységes Kanada Domíniumot 1867 július 1-én. Az új államszövetség négy tartományból állt: a korábbi Kanada Tartomány Felső- és Alsó-Kanada határai mentén szétvált Ontarióra és Québecre, valamint Új-Skócia és New Brunswick tartományok csatlakoztak a szövetséghez.Kanada átvette az irányítást a Rupert's Land és a North-Western Territory (Észak-nyugati terület) felett hogy létrehozza az Északnyugati Területeket, ahol a mesztic nép sérelmei a Red River felkeléshez vezettek, majd Manitoba tartomány létrehozásához 1970 júliusában. Brit Columbia és a Vancouver-sziget (amelyek 1866-ban egyesültek) és a Prince Edward-sziget az 1871-ben illetve 1873-ban csatlakozott az államszövetséghez.

John. A. Macdonald Konzervatív párti miniszterelnök kormánya egy vámokra épülő nemzeti politikát fogadott el hogy megvédje a születőben lévő kanadai termelőipart. A nyugat megnyitására a kormány támogatta három kontinenst átszelő vasútvonal kiépítését, megnyitotta a prériket a letelepedés számára a Dominion Lands Acttel (Törvény a domíniumi földekről) és létrehozta a North-West Mounted Police-t (Északnyugati lovas rendőrség) az ezen területek fölötti hatalom biztosítására. 1898-ban a klondike-i aranylázat követően az Északnyugati Területeken, a kanadai kormány létrehozta Yukon területet. Wilfrid Laurier liberális miniszterelnök idején a kontinentális Európából érkező bevándorlók benépesítették a prériket és Alberta és Saskatchewan 1905-ben tartományok lettek.

Nagy-Britannia hadüzenetével Kanada automatikusan belépett az első világháborúba 1914-ben, a nyugati frontra küldve az önkénteseket akik később egy külön kanadai alakulat (Canadian Corps) részét képezték. Az alakulat jelentős szerepet játszott a vimyi és más nagyobb csatáknál. Miután Robert Borden konzervatív miniszterelnök be akarta vezetni a kötelező katonai szolgálatot a francia ajkú québeciek tiltakozása ellenére, kitört az 1917-es sorozási válság. 1919-ben Kanada Nagy-Britanniától függetlenül csatlakozott a Népszövetséghez; majd 1931-ben a Westminsteri Statútum megerősítette Kanada függetlenségét.

A nagy gazdasági világválság egész Kanada számára gazdasági nehézségeket hozott. Válaszul a tapasztalatokra a Co-operative Commonwealth Federation párt Albertában és Saskatchewan tartományokban több a jóléti állam megteremtésének irányába mutató lépést hozott, különösen Tommy Douglas vezetésével a negyvenes és ötvenes években. Kanada William Lyon Mackenzie King liberális miniszterelnök irányítása alatt önállóan üzent hadat Németországnak a második világháború alatt, három nappal a brit hadüzenet után. Az első kanadai egységek 1939 decemberében érkeztek meg Nagy-Britanniába. A kanadai csapatok fontos szerepet játszottak az atlanti csatában, a sikertelen 1942-es Dieppe rajtaütésben Franciaországban, Olaszország szövetséges megszállásában, a D-Day partraszállásokban, a normandiai csatában és a sheldti csatában 1944-ben. Miközben meg volt szállva Hollandia a királyságuknak Kanadában nyújtottak menedéket és a kanadai erők tevékenyen is részt vettek a náci Németország megszállásának felszámolásában. A Nagy-Britanniának, Kínának, a Szovjetuniónak és természetesen Kanadának ellőállított háborús felszerelés előállítása miatt a kanadai gazdaság virágzott. Annak ellenére, hogy Québecben egy újabb sorozási válság alakilt ki, Kanada a háborút a világ egyik legnagyobb hadseregének a birtokában fejezte be. 1945-ben, még a háború alatt, Kanada az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapító tagja lett.

Ez a növekedés, kombinálva az egymást követő liberális kormányok politikájával egy új kanadai identitás létrejöttét jelezte, melyet a juharleveles zászló 1965-ös, a hivatalos kétnyelvűség 1969-es és a hivatalos multikulturalizmus 1971-es elfogadása fémjelzett. Szociáldemokratikus programokat is indítottak, melyek keretében bevezették az általános egészségbiztosítást, nyugdíj- és diákhitelprogramot indították, bár a tartományi kormányok, különösen Alberta és Québec tiltakoztak sok ilyen lépés ellen mert a hatáskörük csorbításánok tartották. Végül egy újabb sor alkotmányozó konferencia után megszületett az Egyesült Királyságból „hazahozott” kanadai alkotmány és a Kanadai Jogo és Szabadságok Alapokmánya is 1982-ben. Ugyanezen időszak alatt Québecben mélyreható társadalmi és gazdasági változások történtek a Csöndes forradalmon (Quiet Revolution) keresztül melyben megszületett a tartomány nacionalista mozgalma, és a náluk radikálisabb Front de libération du Québec (FLQ) akiknek tettei az 1970-es Októberi válság (October Crisis) kitörését okozták. Egy évtizeddell később egy sikertelen referendumot tartották Québec szuverén-szövetségessé tételéről 1980-ban, miután többször sikertelenül próbálták módosítani az alkotmányt 1989-ben. 1995-ben egy újabb szavazást tartottak ahol a szuverenitás 50,6% ellene és 49,4% ellene arányában bukott el. 1997-ben a Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy egy tartomány egyoldalú kiválása alkotmányellenes lenne, és a parlament elfogadta a Clarity Actet (Tisztázási törvény) mely kimondta az államszövetség tárgyalásos elhagyásának a feltételeit.

Több békefenntartó küldetés után az 1950-es és az 1990-es évek között Kanada belépett a NATO vezett Afganisztáni háborúba 2001-ben, bár később elutasította a részvételt Irak 2003-as megszállásában. Otthon, hosszú jogi küzdelmet és erőszakos összetűzéseket Okánál, Ipperwashnál és a Gustafsen-tónál követen Kanada elismerte az inuit nép önkormányzatát 1999-ben a Nunavut terület létrehozásával, megállapodást kötött a nisga'a nép földigényeiről Brit Columbiában és 2008-ban a miniszterelnök bocsánatot kért az előző kormányok által az őslakosok gyermekeinek létrehozott bentlakásos iskolákért.

Államszervezet

Kanada államformája alkotmányos monarchia, a Korona tölti be a szimbolikus vagy ceremoniális végrehajtó hatalmi ágat.A korona II. Erzsébet kanadai királynőből (az állam hivatalos államfője), a kinevezett alkirályi képviselőjébel a főkormányzóból (ügyvivő államfő) és a tartományi alkormányzókból áll, ők végzik el az uralkodó legtöbb ceremoniális feladatát ^.A politikai végrehajtó hatalom a miniszterelnökből (a kormányfő) és a kormányból áll, ők végzik a kormányzás napi feladatait. A kormányt az általában a Képviselőházból választott miniszterek alkotják és a miniszterelnök vezeti, aki általában a Képviselőház bizalmát bíró párt vezetője. A Miniszterelnöki Hivatal (Office of the Prime Minister) a kormány egyik legbefolyásosabb intézménye, a hivatal kezdeményezi a legtöbb törvényjavaslatot és részt vesz a kormánytagok, szenátorok, szövetségi bírák, állami társaságok és kormányzati üzynökségek vezetőinek és a főkormányzónak a kiválasztásában. A korona formálisan jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket és a miniszterelnök kinevezéseit. A második legtöbb képviselői hellyel rendelkező párt vezetőjéből lesz általában az ellenzék vezetője (Leader of the Opposition) aki része a kormányt ellenőrző parlamentáris rendszernek. 2005. szeptember 27-e óta Michaëlle Jean a főkormányzó; Stephen Harper a Conservative Party (Konzervatív Párt) vezetője a miniszterelnök 2008. február 6-a óta; míg 2008. december 10-e óta Michael Ignatieff a Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt) ideiglenes vezetője az ellenzék vezetője.

Kanada kormányzata parlamentáris, a demokráciának erős hagyománya van. A Kanadai Parlament a koronából, a választott Képviselőházból és a kinevezett Szenátusból áll. A képviselőház tagjait egyszerű többséges szavazással választják az egytagú választási körzetekből. Az országos választásokat a miniszterelnöknek az előző választást követő maximum öt éven belül ki kell írnia; illetve ha a kormány elveszt egy bizalmi szavazást a Képviselőházban, akkor általában szintén új választást írnak ki. A Szenátus tagjait területi alapon osztják el, a miniszterelnök választja őket és a főkormányzó jelöli ki őket hivatalosan, hivatali idejük 75-éves korukig tart. A 2008-as választásokon négy párt juttt be a szövetségi parlamentben: a kormányzó Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt), a hivatalos ellenzék tisztjét betöltő Loberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a New Democratic Pary (Új Demokratikus Párt) és a Bloc Québecois (Québeci Blokk). A képviselettel rendelkező történelmi pártok száma igen jelentős Kanadában.

A parlamentbe jutott pártok között három nagyobb párt van: a centrista Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a jobboldali Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt) és a baloldali-szociáldemokrata New Democratic Party (Új Demokrata Párt). Québec tartományban jelentős, de szintén a szövetségi parlamentbe jutott a Bloc Québécois elsősorban szociáldemokrata, de részben szeparatista is. A kisebb pártok jelöltjei és független jelöltek csak ritkán jutnak be a képviselőházba.

A jelenlegi miniszterelnök, Stephen Harper, 2006. február 6-a óta van hatalmon, miután pártja, a Kanadai Konzervatív Párt, viszonylagos (de nem abszolút) többséget kapott a januárban megtartott választásokon. Két elődje, Paul Martin és, a két egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien, a liberális párthoz tartozott. Előttük a Progressive Conservative Party (Haladó Konzervatívok Pártja) nyert választásokat, mely 2003 decemberében egyesült a Canadian Alliance-szal (Kanadai Szövetség), így jött létre a most hatalmon lévő Kanadai Konzervatív Párt.

A kanadai szövetségi rendszer felosztja a felelősségi köröket a szövetségi kormányzat és a tíz tartomány között. A tartományokon egykamarás a Képviselőházhoz hasonlóan működő választott törvényhozások vannak. Kanada három tartományának is vannak törvényhozásai, ezek kevesebb alkotmányos jogkörrel rendelkeznek, mint a tartományiak és vannak strukturális eltérések is (például a Nunavut terület törvényhozásában nincsenek pártok és a döntéseket konszenzusos alapon hozzák).

Jogrend

Az alkotmány az ország elsődleges törvénye, mely írott forrásokból és íratlan szokásokból áll. A Constitution Act, 1867 (1867-es törvény az alkotmányról) megerősítette az „elveiben az Egyesült Királyságéhoz hasonló” parlamenti precedensre építő kormányzatot és felosztotta a jogköröket a szövetségi és a tartományi kormányok között; az 1931-es Westminsteri Statútum teljes autonómiát biztosított; és a Constitution Act, 1982 (1982-es törvény az alkotmányról) tartalmazta a Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmányát amely biztosítja a kormány által nem felülbírálhaó alapvető jogokat és szabadságokat (igaz, a „függetlenül” cikkely lehetővé teszi a szövetségi parlamentnek és a tartományi törvényhozásoknak bizonyos rendelkezések felülírását) illetve tartalmazta az alkotmány módosítására vonatkozó szabályokat. Kanadában tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. Kanada igazságszolgáltatása fontos szerepet játszik a törvények értelmezésében ér rendelkezik az alkotmányellenes törvények érvénytelenítésének jogával. A Kanadai Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb bíróség és a végső döntnök, melynek vezetője 2000. óta Beverley McLachlin. A kilenc tagot a főkormányzó nevezi ki a miniszterelnök és az igazságügyi-miniszter javaslatára. A felsőbb és a fellebviteli szinteken minden bíró kinevezét kormányfüggetlen jogi testületekkel való konzultáció előzi meg. A tartományi és területi szintek felsőbb bíróságaiba szintén a szövetségi kormány nevezi ki a tagokat. Az alacsonyabb szintű bírói posztokra a tartományokon és területeken a helyi kormány nevezi ki a tagokat.

A szokásjogon alapuló rendszer jellemző mindenhol kivéve Québecben ahol a római jogon alapuló rendszer dominál. A bűntetőjog kizárólagos szövetségi hatáskör és így egységes az egész országbann. Az igazságszolgálatás, beleértve a bűntetőbíróságokat, tartományi jogkörbe tartozik, de Ontario és Québec kivételével az összes tartomány vidéki területein a rendészetet, szerződés alapján a szövetségi Royal Canadian Mounted Police (Királyi Kanadai Lovasrendőrség) végzi.

Közigazgatás

Kanada 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományt Kanada alkotmánya hozhatja létre, míg a területet a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.

A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (például egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

Tartományok

A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki.

A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (például a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).

Különleges a helyzet Québecben, ahol jó ideig a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme volt a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Québec solidaire is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

Területek

A területek politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.

A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.

A territóriumok kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.

Külkapcsolatok és haderő

Kanda és az Egyesült Államok között fut a világ leghosszabb nem védett határa, a két állam együttműködik a katonai hadjáratokban és hadgyakorlatokon és egymás legnagyobb kereskedelmi partnere. Kanada ettől függetlenül önálló külpolitikát folytat (többek között fenntartotta a teljes kapcsolatokat Kubával és megtagadta a részvételt az iraki háborúban). Kanada továbbá történelmi kapcsolatokat ápol az Egyesült Királysággal, Franciaországgal illetve más korábbi brit és francia gyarmatokkal a Nemzetközösségben és a La Francophonie-ban betltött tagságán kereszült. Híres a Kanada–Hollandia kapcsolat, a kanadaiak segítettek felszabadítani Hollandiát a második világháborúban és hagyomány, hogy a holland kormány minden évben tulipánokat (Hollandia egyik szimbólumát) ajándékoz Kanadának a felszabadításukban játszott szerep emlékére.

Kanadának jelenleg egy 64 ezer fős professzionális, önkéntes hadserege van, melyhez 26 ezer tartalékos tartozik. A kanadai haderőt (Canadian Forces) a hadsereg, a haditengerészet és a légierő alkotja. A felszerelés közé tartozik 1400 páncélozott harcijármű, 34 hadihajó és 861 repülőgép.

Az angol kanadaiaknak a Brit Birodalomhoz és a Nemzetközösséghez fűződő erős kötődése vezetett Kanada részvételéhez a brit katonai akciókban a második angol–búr háborúban, az első és a második világháborúban. Azóta Kanada a multilateralizmus mellett kötelezte el magát: a globális kihívásokat más nemzetekkel együttműködve próbálja megoldani. Kanada alapító tagja volt az ENSZ-nek 1945-ben és a NATO-nak 1949-ben. A hidegháború alatt Kanada az egyik fő résztvevője volt a koreai háborúban résztvevő ENSZ-erőknek és az Egyesült Államokkal közösen megalapították a North American Aerospace Defense Commandot (NORAD, Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság) melynek eredeti feladata a Szovjetunió felől érkező légi támadások felderítése és elhárítása volt.

Kanada vezető szerepet viselt az ENSZ békefenntartó akcióiban. Az 1956-os szuezi válság során Lester B. Pearson későbbi miniszterelnök az ENSZ békefenntartó erő létrehozásának ötletével enyhített a feszültségeken.Kanada azóta mintegy 50 békefenntartó küldetésben vett részt, köztük 1989-ig minden ENSZ által vezetett békefenntartó erőfeszítésben, és azóta is állomásoztat erőket nemzetközi küldetésekben Ruandában, a volt Jugoszláviában és máshol is. Kanada 1990-ben csatlakozott az Amerikai Államok Szervezetéhez (OAS), majd 2000 júniusában az OAS közgyűlése Windsorban volt Ontarióban, 2001 áprilisában pedig Québec adott otthont a harmadik amerikai csúcstalálkozónak (Summit of the Americas). Kanada igyekszik kitágítani kapcsolatait a Csendes-óceánt körülvevő országok gazdaságaival az APEC tagságán keresztül.

Kanada részt vesz a 2001 után indított afganisztáni háborúban az amerikai stabilizációs erő és az ENSZ által szankcionált NATO-vezette Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőkben is. Kanada és az Egyesült Államok folytatják az állami és tartományi ügynökségeik integrálását a közös határuk menti biztonság növelésére a Western Hemisphere Travel Initiative-en (Nyugati Félgömbi Utazási Kezdeményezés) keresztül.A kanadai katasztrófaelhárító csapat (Disaster Assistance Response Team) az utóbbi években három nagy bevetésen vett rész, a kétszázfős csapatot bevetették a 2004-es indiai-óceáni földrengés után Dél-Ázsiában, a Katrina hurrikánt követően 2005-ben, majd ugyanazon év októberében a kasmíri földrengés után is. 2007 februárjában Kanada, Olaszország, Nagy-Britannia, Norvégia és Oroszország bejelentették hogy finnanszírozni fognak egy 1,5 milliárd dolláros projektet, amelynek célja olyan védőoltások kidolgozása melyek emberéletek millióit menthetik meg a szegényebb országokban; ezek az országok továbbá felhívást intéztek a többi nemzethez, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. 2007-ben Kanada Jeges-tenger feletti szuverenitását megkérdőjelezte az az orosz tengeralattjáró-expedíció amely egy orosz zászlót helyezett el a tengerfenéken az északi sarkon. Kanada ezt a területét 1925 óta saját szuverén területének tekinti.

Gazdaság

Kanada egyike a világ leggazdagabb országainak, magas egyfőrejutó nemzeti jövedelemmel és tagja az OECD-nek és a G8-nak. Egyike a világ tíz legnagyobb kereskedőnemzetének.Kanada az Egyesült Államokhoz hasonlóan fejlett piacgazdasággal és magas életszínvonallal büszkélkedhet, ugyanakkor a Heritage Foundation piaci szabadság indexén az Egyesült Államokénál kisebb értéket ér el. Az 1990-es évek eleje óta a kanadai gazdaságot gyors növekedés jellemezte alacsony munkanélküliséggel és a szövetségi szinten nagy költségvetési szuficitekkel.^[2] 2007 októberi adatok alapján a teljes Kanadára számolt munkanélküliség 5,9%-os volt, az egyes tartományok munkanélkülisége 3,6% (Alberta) és 14,6% (Újfundland és Labrador) között oszlik el. A Forbes Global 2000 listája alapján a világ legnagyobb vállalati közül 69 kanadai volt, mellyel az ötödik helyen áll Franciaország mellett.2008-an Kanadának volt a legkisebb államadóssága a G8 országai közl. Az OECD előrejelzése szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2009-ben 19,5%-ra fog csökkenni, mely több mint kétszer kisebb mint a G8 országokra előrejelzett 51,9%-os átlag. Ezen előrejelzések alapján Kanada államadóssága 50 százalékponttal alacsonyabb lesz, mint 1995-os csúcsán, amikor a második legmagasabb volt a G8 országok között

A 20. században az ország a gyár- és bányaipar illetve a szolgáltatási szektor fejlődésével átalakult nagyrészt agrárközpontú vidéki gazdaságból elsősorban ipari és városi gazdasággá. Mint más fejlett ipari országoknál is, a kanadai gazdaságot a szolgáltató szektor dominálja, mely a kanadaiak egy harmadát foglalkoztatja.^[75] Ugyanakkor a fejlett országokhoz képest szokatlanul fontos szerepet tölt be a gazdaság primer szektora a fa- és olajipar az ország két legfontosabb ágazata.

Kanada egyike azon keves fejlett nemzetnek akik nettó energiaexportőrök, és így önellátóan tudjak megoldani energiaszükségletüket. A keleti partoknál hatalmas földgáz készletei vannak a tengerben, és nagy olaj- és gáz készletek találhatóak Albertában is. A nagy athabascai bitumen lelőhelyeknek köszönhetően Kanadának van a világ második legnagyobb olajtartaléka Szaud-Arábia után.Québecben, Brit Columbiában, Újfundland és Labradoran, New Brunswickben, Ontarióban, Manitobában és Yukon területen a vízerőművek olcsó és tiszta megújuló energiaforrásként szolgálnak.gy.

Kanada a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági termék előállítója, a kanadai préri az egyik legfontosabb forrása a búzának, repcének és más gabonaféléknek.

Kanada a világ legnagyobb cink és urán előállítója és világvezető sok más ermészeti erőforrásban is, mint az arany, nikkel, alumínium és az ólom; sok város az ország északi részében, ahol nehéz a mezőgazdasági művelés a közeli bányának vagy faforrásnak köszönheti létét. Kanadának ezen túl méretes gyáripara is van a déli Ontario és Québec területére központosulva, az autó- és a repülőgépgyártás különösen fontos iparágak.

A gazdaság integrációja az Egyesült Államokéval jelentősen felgyorsult a második világháború óta. Ennek hatására a kanadai nacionalisták elkezdték félteni kulturális és gazdasági autonómiájukat a globalizáció korszakában ahol az amerikai televíziós műsorok, filmek és társaságok mindenhol jelen levőkké váltak. Az 1965-ös egyezmény az autóipari termékek kereskedelméről (Automotive Products Trade Agreement) megnyitotta a határokat a kereskedelem számára az autógyártó iparban. Az 1970-es években az önellátó energiagazdálkodás és a külföldi gyártulajdonlás fölötti aggodalmak hatására Pierre Trdeau Liberális kormánya létrehozta a National Energy Programot (NEP, Nemzeti Energiaprogram) és a Foreign Investment Review Agencyt (FIRA, Külföldi Beruházásokat Ellenőrző Ügynökség). Az 1980-as években Brian Mulroney Haladó Konzervatív párti kormánya eltörölte a NEP-et és átnevezte a FIRA-t Investment Canadára, hogy ezzel ösztönözze a külföldi beruházásokat. Az Egyesült Államokkal kötött szabad kereskedelmi egyezmény 1988-ban eltörölte a két ország közötti vámokat, míg az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) kiterjesztette a szabadkereskedelmi övezetet Mexikóra is az 1990-es években. Az 1990-es évek közepén a Jean Chrétien vezette Liberális párti kormány elkezdett éves költségvetési többleteket jelenteni és egyenletesen visszafizetni az államadóságot. 2001. óta Kanadának sikerült elkerülnie a gazdasági válságot és a legjobb gazdasági teljesítményt fenntartania a G8-ak csoportján belül. Egy 2008. novemberi OECD jelentés alapján a 2008–2009-es gazdasági világválság recesszióval sújthatja Kanadát is a munkanélküliségi rátát 7,5%-ra emele.

Közlekedés

Kanada gazdasága nagymértékben függ a nyersanyagok kitermelésén és kivitelén. Emiatt, és az ország méretéből adódóan is, óriási, szövetségi szinten felügyelt, közlekedési rendszere van, több mint 1,4 millió kilométer közúttal, 10 nagy nemzetközi reptérrel és 300 kereskedelmi kikötővel melyeken keresztül elérhető a Csendes-, Atlanti-óceán, a Jeges-tenger, ahogy a Nagy-tavak és a Szent Lőrinc-vizíút is. 2005-ben a szállítási szektor az ország GDP-jének 4,2%-át tette ki, míg az óriási bányászati, gáz- és olajkitermelő iparág csak a 3,7%-át.

Népesség

Kanada lakossága a 2006-os népszámlálási adatok alapján 31 612 897 fő volt, mely 5,4%-os növekedést jelent 2001. óta.A lakosság növekedés a bevándorlás, és kisebb mértékig a temészetes szaporulat eedménye. Kanada lakosságának körülbelül háromnegyede az amerikai határ 150 kilométeres körzetén belül él. Hasonló aránya a lakosságnak él városi területeken, melyek a Québec és Windsor város közti folyosó alkotta területen, British Columbia Lower Mainland, illetve a Calgary és Edmonton városok alkotta korridor mentén koncentrálódnak.A 2006-os népszámlálási adatok alapján 43 olyan etnikai eredet van, amelyet legalább százezer kanadai a felmenői közt számon tart. 315 ezren jelentettek magyar eredetet, közülük körülbelül 88 ezren csak a magyar eredetet jelölték meg, míg a többiek a magyar mellett más etnikumhoz tartozó ősöket is említettek.

A legnagyobb etnikai csoport az angol (21%), őket követi a francia (15,8), a skót (15,2%), az ír (13,9%), a német (10,2%), olasz (5%), kínai (4%), ukrán (3,6%) és az őslakosok (3,5%). . A válaszadók körülbelül harmada a „kanadait” jelölte meg saját etnikumaként. Kanada őslakossága körülbelül kétszer gyorsabban nő, mint a kanadai átlag, és a lakosság 3,8%-a vallott őslakos származást 2006-ban. A lakosság 16,2%-a tartozott nem őslakos látható kisebbséghez (a kanadai kormány meghatározása alapján a nem fehérek, illetve nem kaukázusiak, és nem is őslakosok).

Nyelvek Kanadában

Kanada két hivatalos nyelve az angol és a francia. A francia 1969. július 7-én vált az angol egyenjogú társává; Kanadát a szövetségi kormányzat szintjén is kétnyelvű, többkultúrájú államnak ismerték el.

A Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya kimondja, hogy

• a francia és az angol hivatalos nyelvekként teljesen egyenlők;
• a parlamenti hozzászólások bármely hivatalos nyelven elhangozhatnak;
• a törvényeket mindkét nyelven nyilvánosságra kell hozni;
• a parlament által felállított bíróságokon mind angolul, mind franciául lefolytathatók a tárgyalások;
• mindenki az általa választott nyelven léphet kapcsolatba a szövetségi kormánnyal, intézheti az ügyeit.
• a két hivatalos nyelv valamelyikének beszélői, ha az adott területen kisebbségben vannak, taníttathatják a gyermekeiket anyanyelvükön, ha ők maguk is tanulták (legalább az általános iskolában) és jelenleg is értik a nyelvet.

Az egyetlen hivatalosan kétnyelvű tartomány Új-Brunswick, ezen státusát a fent említett nyilatkozat (Charter of Rights) rögzíti; polgárai mindazon jogokkal rendelkeznek, amivel minden kanadai állampolgár szövetségi szinten. Ugyanakkor a többi tartomány is nyújt szolgáltatásokat az angol vagy francia kisebbségieknek anyanyelvükön.

Québec hivatalos nyelve a francia, mint a provincia törvényhozása által elfogadott Charte de la langue française kimondja. Bár a nyilatkozat számos módon védi a francia nyelv használatát, biztosít bizonyos jogokat az angol és az őslakos nyelvek beszélőinek is. A kormányzat legtöbb szolgáltatása itt is elérhető a hivatalos nyelvek mindegyikén.

A franciát legtöbben Québecben, Ontarióban, New Brunswickban és Manitoba déli részén beszélik. A 2001-es népszámlálás során 6 864 615 személy nevezte meg első nyelveként a franciát, ezeknek 85%-a Québecben él, és 17 694 835-en mondták magukat angol anyanyelvűnek. 5 470 820-an vannak a két nagy nyelv mellett élő számtalan kisebb nyelvek beszélői. (Ezen adatok magukba foglalják az első nyelvként többet is említőket.) A legnagyobb nem hivatalos nyelvek: a kínai (853 745), ezen belül a kantoni (322 315); az olasz (469 485); és a német (438 080).

Az őslakos nyelveket beszélők száma folyamatosan csökken, csak néhány kivétel akad: a krí (72 885), az eszkimó nyelvekhez tartozó inuktitut (29 010), és az ojibwa (a krível együtt 150 000).

Vallási élet

Vallási hovatartozás Kanadában a népszámlálás adatai szerint (2001):

-Római katolikus:43,6% -Kanadai Egyesült Egyház:9,6% -Anglikán Egyház:6,9% -Újkeresztény:2,6% -Baptista:2,5% -Lutherán:2.0% -Muzulmán:2,0% -Zsidó:1,1%

Kultúra

A kanadai kultúrára természetesen igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ezen befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erősödött meg az önálló kanadai identitás.

Kanada és az Egyesült Államok kormánya számos területen építettek ki szoros kapcsolatot egymással. Ennek ellenhatásaként sok kanadaiban merült fel a kérdés: mi teszi nemzetüket határozottan elkülönülő közösséggé Észak-Amerikán belül. A növekvő amerikai kulturális jelenléttől való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra őrzését támogatják. Ugyanakkor az eddigiekből is látható, hogy a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek. A média kormánytámogatást élvező részének (például a CBC televíziós csatornának) kulturális programjait sokan vádolják politikai elfogultsággal.

Népszerű írók:

• Margaret Atwood
• Robertson Davies
• Timothy Findley
• Stephen Leacock
• Rohinton Mistry

A kanadai kultúrára igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ez a befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erősödött meg az önálló kanadai identitás. A növekvő amerikai kulturális jelenléttől való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra őrzését támogatják. Ugyanakkor a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek. A Kanadában élő magyarok élete iránt érdeklődők a www.kanadaimagyar.com weboldalon szerezhetnek információkat kint élő honfitársaikról.

• Lucy Maud Montgomery
• Alice Munro
• Michael Ondaatje
• Gabrielle Roy
• Michel Tremblay

Hagyományok

Az ínyencek kedvelt csemegéje a homár, amit a Csendes,-valamint az Atlanti óceán partjain halásznak.A halászfalvak feldolgozóüzemeibe sok tőkehal,lazac, homár kerül.

Turizmus, látnivalók

Kanada a túrázók valóságos paradicsoma, ami persze nem csoda: a több ezer méter magas hegyek, az óceánpart és a hatalmas erdőségek (az Föld erdeinek 10%-a Kanadában található) sok turistát vonzanak erre a vidékre. Van, aki csak egy délutáni sétát tesz a hegyekben, de olyanok is akadnak, akik több hetet töltenek el a vadregényes tájakon. Kedvelt tevékenység még a „bálnales”. Igazán különleges élmény, ahogy a hatalmas testű vízi emlősök több kilométerről is hallható csobbanással merülnek víz alá, s mindezt szinte testközelből tapasztalhatjuk meg.

Persze nem csak bálnákat láthatunk: a nemzeti parkokban lehetőségünk van megfigyelni Kanada őshonos fajait, például medvéket, vagy különböző ritka madárfajokat.

A síelők is kedvelik az országot a magas hegyek miatt, amelyek a 2010-es vancouveri téli olimpia helyszínéül is szolgálnak majd. A jól kiépített sípályák környezetében európai stílusú üdülőfalvak várják a sportolni vágyókat egy kis kikapcsolódásra. Egy másik kedvelt sportolási lehetőség a golf, amit nem csak színvonalas, de egyben gyönyörű pályákon űzhetnek azok, akik erre vágynak.

Ha már elfáradtunk a túrázásban, sportolásban, látogassuk meg Kanada valamelyik nagyvárosát, ahol megtapasztalhatjuk az igazi multikultúrális forgatagot. Ha ezeréves műemlékeket és templomokat nem is találunk, azért bőven akad látnivaló itt is. Montreal többek között gyönyörű szép belvárosáról híres, és persze az itt élő franciákról is. Torontoban található a világ legmagasabb épülete, az 553 méter magas CN Tower, amely a város, és Kanada jelképévé is vált. Sokan kíváncsiak az ottawai parlament épületére, és a vörös ruhás, medvebőr sapkát viselő őrökre is.

Sport

Kanada legnépszerűbb sportága a jégkorong, legismertebb játékosai voltak (többek között): Bobby Hull, Wayne Gretzky, Mario Lemieux.

A kanadai jégkorong-válogatott 23-szoros világbajnok, legutóbb 2007-ben nyertek aranyérmet.

Magyarország helyi képviselete:

Ottawa Nagykövetség
Cím: 299 Waverley Street Ottawa, Ontario K2P OV9
Előhívó: (1)(613)
Telefon: 230-9614, 230-2717
Ügyelet: 230-27-17
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Tomaj Dénes
Fax: 230-75-60
E-mail: sysadmin@huembott.org

Magyarországi képviselet:

Budapest Nagykövetség
Cím: 1121 Budapest, Budakeszi út 32.
Telefon: 392-3360
Fax: 392-3390
E-mail: bpest@dfait-maeci.gc.ca

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kanada