Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus
Letöltés (PDF)

VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Utolsó frissítés:
2017.10.20 14:06
Főoldal » Képgaléria » Peru

Peru

Peru

Időzóna: közép európai idő - 5 óra

Főváros: Lima

Terület: 1 285 220 km˛

Népesség:  28 674 757 f

Népsűrűség: 22 fő/km˛

Közigazgatási beosztás: Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja. Hajdan az Inka Birodalom központja volt.

Országhívószám: 51

Autójelzés: PE

Elektromosság: 220 V

Államforma: Elnöki köztársaság

Hivatalos nyelv: spanyol,kecsua

Beszélt idegen nyelvek: ajmara

Hivatalos pénz: perui új sol

 

Perut a többféle egymásra rétegeződő és egymással keveredő civilizáció teszi igazán izgalmassá. Megcsodálhatjuk a gyarmatosítók városaiban az egykori spanyol stílust, ellátogathatunk az ősi Inka fővárosba Cuzcoba, felfedezhetjük az elfelejtett várost Macchu Picchut, törhetjük fejünket a Nazcai rajzok rejtélyén (a helyes megfejtést kéretik levelezőlapon közölni). Nem kell túl sok időt eltölteni Peruban, hogy az ember belássa: a Pizarro által felfedezett "új világ" valójában egy gazdag és több ezer éves kultúra megjelenése kicsit vicces kosztümben. És ezek még mindig jelen vannak, mintegy Dél-Amerika leglátványosabb és legváltozatosabb színpadképeiként.

A perui Andok, amely tájképileg a kontinens hegyvidékének vitathatatlanul legszebb része, az ősi kecsua nyelvet beszélő és a hagyományos népviseletet viselő hegylakó indiánok millióinak otthona. A fél Perut elfoglaló zöldellő Amazonas medence a világ leggazdagabb 10 biodiverzifikációs területéhez tartozik, különösen a tropikus esőerdőben élő növényvilágot illetően. (Kitűnő motiváció az ökológiával foglalkozóknak.) És a partmenti sivatag a vándorló dűnékkel, a mezőgazdasági oázisokkal és halászfalvakkal, amelyekről a turisták keveset tudnak, pedig széles látnivalóját kínálják az idegennek.

Végül is nem kell sem antropológusnak, sem zoológusnak, sem hegymászónak lenni ahhoz, hogy Perut élvezni lehessen: elég, ha nyitott szemmel jársz, szereted a természetet, érdeklődsz a történelem iránt és van egy kellően vastag és biztonságos pénzöv a derekadon.

 

Természetföldrajz

Dél-Amerika nyugati partján fekvő Perut délről Chile, délkeletről Bolívia, északkeletről Brazília, északról Columbia és északnyugatról Ecuador határolja. Három fő területre osztható: a vékony óceán melletti sávra, az Andok hegyvidékre és az Amazonas medencéjére.

A partvidékre alapvetően a sivatag a jellemző, de itt találhatók a legfontosabb nagyvárosok és a fő közlekedési útvonalak is, mint például a Carratera Panamerikan. Az Andok magába foglalja a középső és keleti Cordillerák vonulatát, és itt található Peru legmagasabb hegycsúcsa is a 6768 m magas Huascarán.

A tropikus lapályban fekvő keleti Amazonasz medencét a Maranon és az Ucayali folyó látja el bőséges vízmennyiséggel.

A perui sivatagi tengerpart madarakban és tengeri élőlényekben igen gazdag: itt él az oroszlánfóka, a Humboldt pingvin, a Chile-i flamingó, a Peru-i pelikán és az Inka csér. A magas hegyek lakója az Andok-i kondorkeselyű, a puna ibis és a kolibri számos változata, valamint az emlősök közül a láma, az alpaca, a guanaco és a vicuna. Az Andok keleti lejtőin pedig a jaguárok, a medvék és a tapírok őshonosak.

A perui növényvilág szintén számos ritkasággal büszkélkedhet, mint például az alacsony növésű Polylepis bokor, amellyel valószínűtlen magasságokban is találkozhatunk.

A vadvilágnak ezt a hatalmas értékét, mintegy 30 nemzeti park próbálja megőrizni, az ország területének mintegy 7%-án.

Peru klímáját két - a nedves és a száraz időszakra oszthatjuk attól függően, hogy melyik földrajzi területről van szó. A tengerpart és a nyugati sáv alapvetően száraz, a nyár decembertől áprilisig tart, az év többi hónapján az ún. garúa, a tengerparti köd az uralkodó, amit a nap csak ritkán tud áttörni.

Az Andokban száraz időszakról csak májustól-szeptemberig beszélhetünk, ezt követően csapadékosra vált az idő. Az Andok keleti sávjában a száraz és nedves évszak ideje megegyezik az előbbi régióval, azzal a különbséggel, hogy itt az égi áldás januártól áprilisig jóval bőségesebb.

 

Történelem

Peru az inka birodalom szíveként vált ismertté, de előtte már sok bennszülött kultúrának adott otthont, sokkal az inkák megérkezése előtt. Bár az emberi tevékenységre már a Krisztus előtti nyolcadik évezredből van bizonyíték, a szervezett falusi élet csak időszámításunk előtt 2500-ban alakult ki. Ebben az időben állt be a partmenti időjárásban, ami miatt az ittélők a termékeny folyóvölgyek felé húzódtak. A következő 1500 évben a perui civilizáció szervezett kultúrává vált, beleértve chavín és sechín népeket. A chavínek leginkább a stilizált vallásos ikonográfiájukról váltak ismertté. Ebbe tartozott a meglepően díszes ábrázolása az állatoknak (különlegesen a jaguárnak), ami jelentős benyomást gyakorolt az egész partvidékre. A sechíneket inkább a katonai hegemóniájuk jellemzi, mint a hátrahagyott kulturális értékeik.

 

A chavín és a sechín kultúra hanyatlása az IE. 5. században következett be, ami jelentős helyi kultúrák fejlődésére kedvezően hatott. Közülük a salinereket és a paracasokat a művészeti és a technológiai teljesítményük miatt emlegetik (körkemencében kiégetett kerámiák és házi szövési technika). A paracasokból váltak ki a nazcák, akik ránk hagyták a hatalmas nazca vonalakat. Bár ezeknek és az egyéb prekolumbián kultúráknak a fejlettsége jelentős, azonban az inkák civilizációjával összehasonlítva elhalványulnak.

A nagy inka birodalomban a legmegdöbbentőbb a fennállásának a rövidsége. 1430-ban az inkák birodalma csak egy kicsivel nyúlt túl a Cuzco környéki völgyeken. Kevesebb mint száz évvel később hódítással és ravasz politikával csaknem 1 millió négyzetkilométernyi terület fölött uralkodtak, ami Északnyugat-Argentínától egészen Dél-Kolumbiáig terjedt. Elévülhetetlen érdemük, hogy a meghódított elszigetelt kultúrák ismeretanyagát az egész birodalomban elterjesztették.

Az inka főváros Cuzco kétségtelenül Amerika leggazdagabb városa volt, templomaival, melyeket nehéz aranylemezek burkoltak. Ugyanakkor az építészeti maradványok csak töredékei annak, mai Machu Picchuban a vallási központban fennmaradtak.

Az inka birodalom 1532-ben, hatalma csúcsán örökösödési háborút vívott. Történelmük tragédiájaként ez pont akkor történt, amikor Francisco Pizarro és a spanyol konquisztádor-csoport megérkezett. Kihasználva a helyzetet Pizarro árulással és csellel találkozót erőszakolt ki Athaualpától, az inka birodalom fejétől, akit hidegvérűen meggyilkoltatott. A heves ellenállás ellenére Pizarro és az emberei elfoglalták Cuzcot és kirabolták a várost. Bár az inkák folytatták a harcot a következő pár évben a birodalom elbukott, a spanyol uralom elkezdődött.

Pizarro 1535-ben alapította meg és kezdte felépíteni székhelyét Limát, amely hamarosan jelentős településsé fejlődött. Hat évvel később itt gyilkolták meg spanyol összeesküvők a saját palotájában.

Az utolsó inka királyi családból származó felkelőt Manco Capát kezdeti sikerei után saját harcosai juttatták spanyol kézre. A hódítók a kor szokásainak megfelelően iszonyatosan megkínozták s testének felnégyelt darabjait a birodalom különböző városaiban közszemlére tették.

 

A következő 200 év az őslakosok teljes elnyomásában, de viszonylagos békében teltek el, Lima az Andok térségének politikai, társadalmi és kereskedelmi központjává vált. Az újabb és rövidéletű felkelést Tupac Amaru a spanyolok által iskoláztatott és helyi vezetőnek kinevezett inka vezette 1780-ban, de sorsát ő sem kerülhette el: a hagyományos menetrend szerint a sikereket belső árulás, elfogatás, kínzás, majd kivégzés követte.

Ezt követően Perut egészen 1824-ig a Spanyol Királysághoz tartozó lojális tartományként tartottak számon, amikor is két külföldi a venezuelai Simon Bolivar és az argentin José de San Martín irányításával sikerült kivívnia függetlenségét.

Az új független állam 1866-ban rövid háborúban ismét győzött Spanyolországgal szemben, de 1879-83 között megalázó vereséget szenvedett Chilétől, melynek eredményeként elcsatolták az országtól. Határviták miatt 1941-ben Ecuadorral került összetűzésbe. Az 1942-es Rio de Janeiro-i államközi egyezmény a Rio Maranon-i terület északi részét ugyan átengedi Perunak, de ez a döntés azóta is feszültté teszi a viszonyt Ecuadorral.

A kubaiak által inspirált és a gerillák vezette Nemzeti Liberalizációs Hadsereg felkelése 1965-ben ugyan eredménytelen volt, de szövetkezve az erőszakot hirdető Maoist Shining Path (Sendero Luminoso) gerillákkal "sikerült elérniük", hogy 1980-ra az ország politikailag teljesen instabillá váljon. Ezzel egyidőben gerilla csoportok (mint például a Tupac Amaru Forradalmi Változás MRTA) erőszakos fellépésükkel szintén az anarchia felé sodorták az országot.

Bolívia mellett Peru Dél-Amerika legnagyobb országa; a peruiak 70%-a munkanélküli, vagy ezek részlegesen foglalkoztatott, tehát nem tud megélni a munkájából. A hosszan tartó gazdasági válság következtében a nemzeti össztermék 1989-ben 12%-kal csökkent. A 2000%-ot is elérő infláció hatására Peru gazdasága visszaesett a 15 évvel azelőtti állapotba, ami a 90-es évek elején is folytatódott. A válságot tetézte, hogy az országnak csaknem 20 milliárd USA dollár külföldi adóssága van, ami a kitörési kísérleteket csaknem reménytelenné teszi. Peru újabbkori történelmében az instabilitás az egyetlen állandó elem, amelyen az egymást sűrűn váltogató, de csaknem mindig korrupt civil kormányok, vagy a katonai diktatúrák sem tudtak ezidáig igazán segíteni. A fő veszély a munkanélküliség és a szegénység, amely Perut megakadályozza abban, hogy egy igazán gyorsan fejlődő országgá váljék.

 

Kultúra

A spanyolok előtti kultúrák csaknem kizárólag a fazekasságra, a fémművességre, a kőfaragásra és a textilművességre terjedtek. A spanyolok a táblaszerű városok és a korai barokk stílusú templomok, kolostorok felépítésében remekeltek. Az idők során ez az európai stílus keveredett az ősi indián motívumokkal és létrehozta az un. MESTIZO stílust, melynek legszebb példáit a Puno és Arequipa környéki templomokban láthatjuk.

A festészet sokáig az európai hatás alatt állt, ezt igyekezett utánozni, de idővel a helyi művészek egyre növekvő önbizalommal külön stílusirányzatot teremtettek az un. Cuzcoi stílust, amely elfordulva a vizuális világtól a mesék és mondák körébe tért vissza. Ezt a befolyást jól tettenérhetjük Paul Gauguin munkásságában, aki gyermekkorát Limában töltötte.

A fő vallás a katolicizmus, amely gyakran keveredik az ősi indián pogány hittel. A hivatalos és vezető nyelv a spanyol, de a hegyvidéken legtöbb indián kétnyelvű, és a kecsuát anyanyelvként használják.

Az Amazonas medencében mintegy 70 nyelven beszélnek, legkevésbé spanyolul. Az angolt a főbb szállodákban és turistaközpontokban megértik.

A tipikus perui ételek regiónként eltérőek: tengeri ételeket értelemszerűen az óceánparton, az inka sült malacot csakúgy, mint a lomo saltado-t (szték szeletek hagymával), vagy a sopa a la criolla-t (tésztás marhahúsleves tojással, zöldséggel) a hegyvidéken érdemes megkóstolni.

Figyelmeztetés:

Lima és a tradicionális turista helyek, mint Cuzco és Machu Picchu biztonságosak, de kivételes helyzetekre bármikor lehet számítani. Azokat a területeket, amelyeket a kormány veszélyes övezetnek nyilvánít nem szabad látogatni. Ez különösen vonatkozik a drogbárók és gerillák uralta Upper Huallaga Amazonasz-i völgyre és a perui-ecuadori határszakaszra.

 

Qosqo (Cuzco)

Ez a színes festői város valaha az inka birodalom központja volt, és a 300000 lakosával még ma is jelentős város. Bár Cuzcót súlyos károk érték a spanyolok miatt, (akiknek az építészete úgyszintén nyomot hagyott itt), az inka város még mindig önmagában műemléknek számít. Falak, kapuk, az épületek alapjai, boltívek és más kődíszítések vannak szétszórva a városban és azok az inka eredetű faragványok, amiket az újabb építmények magukba foglalnak. Cuzcoban szintén vannak nagyobb kiterjedésű inka romok, mint például a Nap és a Hold temploma. A város a magasba vezető inka ösvényeken haladó túrák pihenőhelye.

 

Az inka ösvény és Machu Picchu

Ezt a 3-5 napig terjedő utazást sokan a kontinens egyik leglátványosabb túra kalandjának tartják. Az útvonal egy 13000 lábnyi andoki hágón halad, amelyen az inka civilizáció bámulatba ejtő kincsei hevernek. A látnivalók a legtöbb prekolumbián kultúra hagyatékaival szemben évszázadok óta hevernek itt háborítatlanul, éppen ezért a túra leglátványosabb részét az időben történő visszautazás adja. Kiindulva Runkaraquay őrpontjától a turisták egyre csodálatosabb romokat láthatnak, körülvéve a hósapkás hegyekkel és erdőkkel.

A túra Machu Picchu elkápráztatóan jó minőségben fennmaradt városával végződik, megismételve az utat, melyen az inkák maguk is a szertartások központjához jöttek. A romok között nézelődve, a tökéletes lépcsők, a lakóhelyek, a kutak, a még mindig működő szökőkutak, olyan sértetlenek, hogy időnként az a kísérteties érzés keríti hatalmába az embert, mintha csak mostanában üresedett volna ki a város. Bár Machu Picchu városának hagyományai a homályba nyúlnak, valaha tele volt papokkal, kézművesekkel, mamacunákkal, akik életüket a nap és a hold istennek szentelő kiválasztott szüzek voltak. A spanyoloknak nem volt feljegyzésük a városról, így amikor 1911-ben felfedezték már rég ellepte a dzsungel.

 

Lima

Peru fővárosa túlzsúfolt, szegényes, lármás és a garuan-nak köszönhetően gyakran kellemetlenül ködös metropolisz, ugyanakkor lakói barátságosak és vendégszeretők.

Egy most futó projekt keretében megpróbálják a gyarmati idők városközpontját eredeti állapotába helyreállítani, ami a jövőben vélhetően kellemesebbé teszi a várost.

Figyelmet érdemel a Miguel Mujica Galló Múzeum az arany és ezüst remekeivel, valamint a Museo Nacional de Antropológia y Arquelogia a prehisztorikus Perut bemutató gyűjteményével. Templomai mint a Katedrális vagy a San Francisco templom katakombái a spanyol időket idézik.

Lima főterét hangulatos XVI-XVII. századbeli épületek övezik, a város számos piacán - többek közt a Palros Azulesen nyüzsgő élet folyik, bőséges kínálata a különböző használati tárgyaknak a kézműves munkáknak.

 

Magyarország helyi képviselete:

Lima Nagykövetség
Cím: Av. Pardo y Aliaga 640, piso 17 San Isidro
Lima 27 Peru
Előhívó: (51-1)
Telefon: 422-3069, 422-3089
Ügyelet: 979-17 792
Nagykövet: Dr. Kosárka József
Fax: 422-3093
E-mail: oficinalima@embajadadehungria.com

 

Magyarországi képviselet:

Cím: 1025 Budapest, Vérhalom u. 12-16. IV.épület 45.
Telefon: 326-0984, 335-1952
Fax: 326-1087
E-mail: leprubuda@mail.datanet.hu

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Peru



Peru, Titicaca-tó Peru Peru, Puno templom Peru, Puno Peru, Tiwanaku Peru, Machu Picchu Peru Peru Peru Peru Peru Peru Peru Peru Peru Peru, Titicaca-tó, Uros szigetek