|
|||
|
|||
|
Nagy-Britannia |
|
|
Időzóna: GMT
Főváros: London
Terület: 244.820 km2
Népesség: 59.511.464 fő
Népsűrűség: 242 fő/km2
Népcsoportok: angol (81,5%), skót (9,6%), ír (2,4%), walesi (1,9%)
Közigazgatási beosztás: 47 megye, 7 városi megye, 26 körzet, 9 régió, 3 sziget
Államforma: alkotmányos monarchia (Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország)
Fekvés: Nyugat-Európa, szigetek (beleértve a sziget északi 1/6-od részét, Írországot is), az Északi-tenger és az Észak-Atlanti-óceán között fekszik, Franciaországtól észak felé.
Országhívószám: 44
Autójelzés: GB
Elektromosság: 240 V, 50 Hz
Hivatalos nyelv: angol
Beszélt idegen nyelvek: skót, ír, walesi
Vallások: anglikán (57%), katolikus, presbiteriánus, muszlim
Hivatalos pénz: 1 font = 100 penny
Legfontosabb iparágak: gép- és közlekedésieszköz-gyártás, kőolajfinomítás, vegyipar, vas-, acél-, és színesfémkohászat, atomipar, fémtömegcikkgyártás, híradástechnika, hajógyártás, textíl- és ruházatiipar, papír- és nyomdaipar, élelmiszer-, bőr-, cipőipar, építőipar, üveg-, porcelán- és kerámiaipar, fa- és bútoripar.
Vasúthálózat hossza: 16.878 km
Úthálózat hossza: 372.000 km
Bevezető:
Fehéren csillogó sziklapartok, festői halászfalvak és kikötők, üde zöld rétek, rohanó folyók, napsütötte és köd borította szigetek, lágy domb- és völgyvidékek, tavak, vízesések, normann várak és kastélyok, kőcsipkés gótikus katedrálisok, patinás régi ivók és fogadók, ősi egyetemek és füstös iparvárosok országa.
Környezet, éghajlat:
Nagy-Britannia szigetének három politikai része van: Anglia, Skócia, Wales. De az Egyesült Királysághoz a három említett országrészen kívül még hozzátartozik Észak-Írország is. Nagy-Britanniát a magyarok általában Angliaként emlegetik, bár a skótok nagyon nem szeretik, ha azt mondják rájuk, hogy angolok.
Az ország nagy része sík, északon található egy hegylánc, amelyet mészkő hegységek alkotnak, ez a Pennine-lánchegység. Nyugaton található a Cumbrian Mountains és a Tóvidék. A Pennine-tól délre található Közép-Anglia sűrűn lakott területe. A délnyugati félszigeten gránit kiemelkedésekkel tarkított fennsíkban gyönyörködhetünk, az angol mélyföldön pedig mezőgazdasági és ipari vidékek, alacsony hegyek, és London városa található. Egykor Anglia teljes területét erdő borította, ma pedig Írország után Európában itt van a legkevesebb erdő. A század elejétől a kormány tűlevelüket ültettetett, de ezek savassá tették a földet és tönkretették a tőzegtalajt. A fenyőn kívül találhatunk itt tölgyet, bükköt, mogyorót, szilfát és kőrist.
Anglia legnagyobb emlősállata a rőtvad, amelynek számos populációja él ezen a területen. A róka is igen elterjedt, és ha szerencsénk van, borzot, vagy sünt is láthatunk. Anglia egyetlen mérges kígyója az igen ritka és védett vipera. A madárfigyelés népszerű időtöltés Angliában. Sajnos a partmenti madárfajokkal ellentétben az ország belsejében élők közül számos fajt fenyeget a kihalás veszélye természetes élőhelyük pusztítása miatt. Anglia nemzeti parkjai a területnek mindössze 7%-át foglalják el. Ezek nem igazán vadonok és érintetlen területek, sőt egyre nagyobb részük magánkézben van, de csodás élővilágot figyelhetünk meg bennük. Anglia éghajlata enyhe és nyirkos a viszonylag meleg, tenger felől érkező, könnyű szélnek köszönhetően. A szigeten a hőmérséklet télen is csak igen ritkán csökken fagypont alá. Mint ahogy nyáron ritkán emelkedik 30 °C fok fölé. A hegyvidékben és északnyugaton esik a legtöbb csapadék. Felhős égre és szitáló esőre bármikor számíthatunk Anglia bármely területén.
Történelem:
Anglia elsőnek ismert őslakosai kis vadászcsoportok voltak, de a kőkor vándorai i.e. 4000 körül érkeztek ide és megművelték a Salisbury síkság mészkő dombjait, létrehozva a híres sziklaköröket Stonehenge és Avebury környékén. Őket a bronzkori kelták követték Közép-Európából, akik idŐszámítás után 800-ban érkeztek ide, magukkal hozva a gall és a bizánci nyelveket is (ez előbbit még beszélik Skóciában, az utóbbit Wales-ben). A rómaiak i.sz. 43-ban törtek be az országba és csak hét év múlva törték le a törzsek ellenállását és vették át az uralmat Anglia felett. A legnagyobb gondot a skót és walesi törzsek okozták, amelynek következménye a Hadrianus Falának felépítése volt Anglia északi részén a portyázó skótok távoltartására. A rómaiak stabilitást, szép és egyenes kikövezett utakat és a kereszténységet hozták magával; viszonzásul a britek csak fejfájást okoztak a császárság költségvetésének. A rómaiakat soha sem sikerült megverni, csak akkor vonultak ki 410 körül, amikor a császárság hanyatlásnak indult.
Pogány angol, jut és szász törzsek kezdtek bevonulni az így megüresedett területekre, magukba olvasztva a keltákat, és helyi hubérbirtokok kezdtek kialakulni. A 7. századra ezek a birtokok olyan angol-szász királyságokká fejlődtek, amelyek magukat kollektívan angoloknak kezdték tartani. A 9. század közepére a vikingek behatoltak az északi Skóciába, Cumbriába és Lancashire-be, illetve a dánok betörtek Kelet-Angliába. 871-re csak Wessex, - Saxon kelta tartomány fele a Thames folyó déli részén - maradt angol uralom alatt. Ezen a történelmi mélyponton az angoloknak sikerült semlegesíteni a vikingek katonai fölényét és elkezdődött az asszimiláció folyamata.
A következő behatoló Normandiai Vilmos volt (hamarosan úgy vált ismertté, mint Hódító Vilmos), aki 12.000 fős seregével érkezett meg Anglia déli részére 1066-ban. A hastingsi csatában vívott győzelme után kicserélte az angol nemeseket franciául beszélő normannokkal. A normannok erős várakat építettek, lerakták a feudális rendszer alapját, népszámlálást végeztek, és elkezdődött asszimilációjuk a szászokkal.
A következő századot királyi összeesküvések, politikai intrikák, járványok, nyugtalanságok és felkelések jellemezték. A franciákkal vívott Százéves Háború a Rózsák belső harcához vezetett. A királypártiak közötti összecsapások a monarchia akkori gyengeségét jelezték. A 16. században VIII. Henrik házassági ügyei a katolicizmussal való szakításhoz vezettek. Henrik királyt kinevezte az Angol Parlament az angol egyház fejévé és a Bibliát lefordították angol nyelvre. 1536-ban Henrik feloszlatta a kisebb rendeket és elkobozta a földjeiket az egyház és az állam közötti rossz kapcsolat következményeként.
A monarchia és a parlament közötti hatalmi csatározások a 17. század közepén polgárháborúhoz vezettek, amely egymásnak ugrasztotta I. Károly híveit (katolikusokat, hagyományőrzőket, az angol egyház nemeseit és tagjait) a Cromwell féle protestáns parlamenterekkel. Cromwell győzelme diktatúrát eredményezett, amely véres harcokat váltott ki egész Írországban, és 1660-ra a parlament annyira megelégelte a helyzetet, hogy visszaállította a királyságot.
Ezután következett a folyamatos területszerzés időszaka, amikor Anglia gyarmatokat szerzett az amerikai tengerparton, engedélyezte a Kelet-Indiai Társaság számára, hogy Bombayból működhessen. Anglia egyre növekvő hatalomra törekedett a Brit Szigeteken. A virágzó birodalom 1772-ben szenvedte el első vereségét, amikor az amerikai telepesek kivívták a függetlenségüket.
Időközben Nagy-Britannia az ipari forradalom olvasztó tengelyévé vált, ahogy a gőzgép, a gőzmozdony, a szén- és vízierőművek elkezdték átalakítani a szállítást és a gyártást. Az ország Midlands részén kialakultak a világ első ipari nagyvárosai, a népesség jelentős átáramlását előidézve. Mikorra Viktória királynő átvette a trónt 1837-ben, Anglia a világ legnagyobb hatalmává vált. Flottája uralta a tengereket, összekapcsolva a birodalmat, és a gyárai dominálták a világkereskedelmet. Gladstone és Disraeli miniszterelnökök alatt az ipari forradalom learatta a gyümölcseit; az oktatás általánossá vált, legalizálták a szakszervezeteket és a legtöbb férfi szavazójogot kapott a noknek az I. Világháború utánig kellett várniuk.
Anglia 1914-ben belépett az I. Világháborúba, amely egy millió angol értelmetlen lemészárlását, valamint az uralkodó és dolgozó osztályok közötti szakadék szélesedését eredményezte. A korábbi megteremtette az alapját egy 50 éven át tartó munkavállalói nyugtalanságnak, amely az 1926-os Nagy Sztrájkkal kezdődött és az 1930-as nagy válsághoz vezetett. Anglia az 1920-as és 30-as években középszerű és vízió nélküli kormányzattal bírt, amelynek nem sikerült szembe néznie az ország problémáival beleértve a császári Németország és Hitler hatalomra jutását.
Anglia soha ne add fel filozófiáját a II. Világháborúban Winston Churchill alatt kovácsolták. Anglia visszavágott Dunkirkben, és a szakadatlan Luftwaffe bombázások, Singapore és Hong Kong eleste ellenére, lényeges szerepet játszott a Szövetségesek győzelmében. A győzelmi öröm ellenére Anglia erőforrásai és befolyása csökkentek, és másodlagos hatalmi szerepe akkor vált nyilvánvalóvá, amikor először India (1947), majd Malajzia (1957) és Kenya (1963) elnyerték függetlenségüket.
Az 1960-as évekig tartott, amíg az ország felépült a háborús károkból, mert addigra Harold Macmillan miniszterelnök szerint az angolok elérték a soha nem volt ilyen jó életszínvonalat. A hatvanas évek visszarepítették Londont a világ kulturális színpadára, amikor a Beatles, a Rolling Stones, Mary Quant, David Bailey, Twiggy, Jean Shrimpton and Co a színpadra léptek. De a hatvanas évek jellemzői nem csak a miniszoknya és a Bors Őrmester voltak: nyíltan erőszakossá vált az Észak-Írországi frakciózás, amely az angol csapatok 1969 évi állomásoztatásához vezetett. A bajok, ahogy azokat költőien nevezték, megviselték a brit és az ír kormányokat és azóta is jelen vannak Észak-Írországban. Az 1970-es olajválság, a jelentős infláció, a háromnapos munkahét és a társadalom osztályai közötti különbségek is szakadást okoztak a pártokban, így 1979-ben a britek azért választották meg Margaret Thatcher miniszterelnökké, hogy jöjjön és szabadítsa meg őket a bajaiktól.
Thatcher szakított a szakszervezetekkel, privatizálta a nemzeti iparágakat, létrehozott egy érdem szerinti elismerést, elküldte a flottát a Falkland szigetekre és polarizálta a brit társadalmat. A leghosszabb ideig uralkodó miniszterelnök volt és mély nyomokat hagyott a britekben, azóta is, hogy egy évtizede kilépett politikai pártjából. A mindig kedves John Major miniszterelnöknek nem sikerült elfogadtatnia a társadalommal a konzervatív gondolkodást és az 1997-es választásokban eltávolították.
Anglia Tony Blair miniszterelnök alatt változó hellyé vált. Noha az új seprű jól seper, de a Tory párt két évtizedes győzelmét nehéz elhalványítani és a háború utáni 50 éves jubileum mérsékelt optimizmusra ad okot. A reményteli módszer igazoltnak látszik: az Észak-Írországi békefolyamat sínen van, a fiatal királyi hercegek az Spice Girl együttesért rajonganak és az Európai Unió ellenesség nem ívódott be olyan mélyen az ország vérkeringésébe.
Látnivalók:
London: Londonban találhatunk hasonlóságot a harmadik és az első világgal. Egészen más, mint a többi európai város, London rendezetlennek és piszkosnak tűnik, de ez hozzátartozik varázsához. Hatalmas város, egyszerűen muszáj metróval közlekedni. Annyi mindent meg kell nézni Londonban, hogy szinte felsorolni is sok. El kell látogatnunk a Trafalgar Térre, amelynek közepén egy oszlopot láthatunk, tetején Nelson Admirális szobrával. A Nemzeti Galéria a tér északi oldalán található, a világ egyik leghíresebb képgyűjteményének ad otthont. A Buckingham Palota az 1700-as évek elején épült Buckingham és Normandia hercege részére. Tőle vásárolta meg III. György király, s azóta egy-egy rövid megszakítástól eltekintve a királyi család londoni otthona. Április és július között színes látványosság az őrségváltás. Viktória Királynő emlékműve a palota előtt áll. Mesterét a mű leleplezésekor, 1911-ben, a helyszínen avatták lovaggá.
A Westminster Katedrálist 1903-ban nyitották meg. Építészetileg bizánci stílusjegyeket mutat, s így kizár bármiféle összevetést a Westminster Apátsággal. Az Apátság a legenda szerint a VII. században épült, s személyesen Szt. Péter szentelte fel. Épülete a gótikus építészeti stílus kimagasló alkotása, egyben Nagy-Britannia koronázó temploma. Big Ben a neve annak a 13 tonnás nagyharangnak, amely az óratoronyban található. Érdekes, hogy ezzel a névvel illetik az egész tornyot, holott az Szt. István nevét viseli. A Tower Bridge 1886 és 1894 között épült. Tornyaiban kiállítás mutatja be a híd történetét, valamint az emelőgépezet működését. A Tower 900 éves története során volt már erődítmény, várbörtön, királyi palota. 1303-tól napjainkig itt őrzik a koronaékszereket.
A British Museum Sir Hans Sloane műgyűjtő mintegy 80.000 darabos hagyatékából jött létre, amelyet végrendeletében hazájának ajándékozott. Itt található jelenleg a világ egyik leggazdagabb és legértékesebb régiségkollekciója. Könyvtára szintén egyedülálló, itt nézhetjük meg az első géppel nyomtatott könyvet, a Gutenberg-Bibliát, 1455-ből. Maga az épület klasszicista stílusban épült. Madam Tussaud Panoptikuma: Madam Tussaud Franciaországban, mestere kérésére elkészítette a guillotine áldozatainak halotti maszkját. 1802-ben költözött Angliába, műveivel bejárta az egész országot, végül 1835-ben a Baker Streeten nyitotta meg állandó galériáját. Fiai helyezték át a kiállítást jelenlegi helyére 1884-ben. A híres Picadilly Körtér jól ismert már képeslapokról, nyüzsgő forgatagát mégis látni kell. A Rock Cirkusz viaszfigurái megelevenednek, robotgépek, lézerfények, eredeti CD hangfelvételek keltenek páratlan illúziót. A Soho: a XVI. század végéig vadászterület volt, erre utal neve is, ami vadászkiáltás. Itt jóformán minden nemzet megtalálja a maga kis éttermét, közösségét.
Canterbury Katedrális: A Canterbury érsek székhelye, Anglia talán legszebb katedrálisa. Mint a legtöbb hasonló épület, ezt is többször átépítették, így több stílus jegyeit fedezhetjük fel rajta. A XII. században a zarándoklatok egyik európai központjává vált, amelyet Geoffrey Chaucer tett halhatatlanná a Canterbury mesék című művében. A második világháborúban a város súlyosan megsérült, s egyes részeit oly módon építették újjá, hogy az eredeti arculatot figyelmen kívül hagyták. Ennek ellenére még ma is turisták tömegét vonzza, mint ahogyan ez az elmúlt 800 évről elmondható.
Stonehenge: Az 5000 éves Stonehenge Európa leghíresebb történelmi idők előtti helyszíne. Egy hatalmas kövekből álló gyűrű, amelyeken egy-egy ugyanolyan nagy kő fekszik, mint áthidaló gerenda, egy belső patkóalakzat, egy külső kör és egy árok alkotják. Keveset tudunk létrejöttének körülményeiről és okáról. A köveket valószínűleg Wales déli részébol hozták ide. Számítások szerint kb. 600 ember kell, hogy egy ilyen 50 tonnás tömböt felemeljen.
Bath: Római fürdőjéről, valamint elegáns arany színű György király korabeli építészetéről vált híressé. Nem csoda, ha úgy érezzük, tematikus parkban vagyunk, hiszen oly sok különleges látványosság van ebben az egy városban. Sűrűn látogattak ide a XVIII. századi arisztokrácia tagjai, akik itt flörtöltek, szerencsejáték űzésének céljából, pletykálkodtak. S ezen kívül ők hozták ide azokat a híres építészeket, akiknek köszönheti a város arculatát. Főbb látnivalók: Bathi Apátság, a Római Fürdő, valamint az üzletekkel szegélyezett Pultney-híd. Bath a világörökség része, s egyszersmind a turisták paradicsoma.
Cotswold: Bristoltól 18 mérföldre található ez a mészkő sziklaoromzat.
Oxford: Főként egyeteméről híres város, holott a település már öt évszázaddal az egyetem alapítása előtt létezett. Ma Oxford fő látványossága 22 kollégiuma. Ezek festőien szép épületei, öreg házak és templomok teszik különlegessé a város légkörét. Az Oxford Story múzeum elmeséli az Oxfordi Egyetem 800 éves múltját és jelenét. A fő utcákat elhagyva, kis sikátorokon sétálhatunk, amelyek különlegesen bensőséges hangulatukkal rabul ejtenek.
York: Látogatók millióit vonzza a város. Közel 2000 évig volt az északi területek fővárosa, s jelentős szerepet töltött be Anglia történelmében a római, szász és viking uralom alatt. Különleges gótikus katedrálisa, középkori városfala, történelmi utcái, teaházai és pubjai egyedi környezetet biztosítanak, s élvezetessé teszik a sétálgatást. A York Minster katedrális a legnagyobb Európában. A város múzeumkertje, amelyben található néhány festői épület és rom, Britannia legszebbike.
Tóvidék: Csodálatos környezet. Zöldellő völgyek, csapadékos hegyek és tavak váltják itt egymást. Évente 10 millió látogató érkezik ide, akik gyakran okoznak forgalmi dugót. Minden tónak megvan a sajátos, csak rá jellemző arculata, karaktere. Valóban Ulswater, Drasmere és Windermere a legszebbek, de Wast Water, Crummockwater és Buttermere ugyancsak egyedülállóak és sokkal kevésbé zsúfoltak.
Durham: A régi város magas sziklafokra épült, melyet három oldalról a Wear folyó fog közre. Legfontosabb nevezetessége katedrálisa, amelyet sokan a normann építészet legszebb fennmaradt alkotásának tartanak. Szomszédságában található a Vár, amelyet Hódító Vilmos építtetett a XII. században. A város templomai a sok átalakítás ellenére is megőriztek valamit eredeti, XII. századbeli formájukból.
Gasztronómia:
Anglia legkevésbé vonzó sajátossága az angol konyha. Ételeik nehezek és drágák. London ugyan reneszánszát éli mind minoségben, mind konyhájában, de a tartományokba utazóknak olyan ételekre kell felkészülniük, amelyek minőségükben némi kívánni valót hagynak maguk után.
Ünnepek, rendezvények:
A sportrendezvényeket kedvelők örömére március végén tartják az Oxford/Cambridge Egyetemek evezőversenyét Londonban, a Temzén. A nemzeti akadálylovagló versenyt április első szombatján rendezik meg Liverpoolban. Az FA focikupa döntője májusban, a Wembley Stadionban zajlik, és tartja lázban a focirajongókat, a Wimbledoni Grand Slam tenisztorna pedig június végén pezsdíti fel a tenisz szerelmeseinek vérét. A sporteseményeken kívül részt vehetünk egyéb kulturális rendezvényeken is, mint például a májusban megrendezett Chelsea virágkarnevál Londonban, a királynő születésnapján szervezett parádés zászlós-díszszemle június közepén, vagy a Karibi-karnevál Notting Hill-en augusztus végén.
Magyarország helyi képviselete:
London Nagykövetség
London Főkonzulátus
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség
Forrás: Utazóna.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyes%C3%BClt_Kir%C3%A1lys%C3%A1g |
|