Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus
Letöltés (PDF)

VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Utolsó frissítés:
2017.10.20 14:06
Főoldal » Képgaléria » Mexikó

Mexikó

Időzóna: GMT +6, +7, +8

 

Főváros: Mexico City

 

Terület: 1.972.550 km2

 

Népesség: 100.349.766 fő

 

Népsűrűség: 50 fő/km2

 

Népcsoportok: mesztic (75%), fehér (12%), indián (9%)

 

Országhívószám: 52

 

Államforma: szövetségi köztársaság

 

Közigazgatási beosztás: 31 szövetségi állam, 1 szövetségi kerület

 

Fekvés: Közép Amerika, a Karib-tengerrel és a Mexikói-öböllel határos, Belize, Guatemala és az USA között helyezkedik el, keletről a Csendes-óceán határolja.

 

Autójelzés: MEX

 

Elektromosság: 110 V, 220 V

 

Hivatalos nyelv: spanyol

 

Beszélt idegen nyelvek: indián nyelvek

 

Vallások: katolikus (90%), protestáns (5%)

 

Hivatalos pénz: 1 mexikói peso = 100 centavo

 

Legfontosabb iparágak: kőolaj- és földgázipar, vas- és színesfémkohászat, acélgyártás, élelmiszer-, textil-, bőr- és cipőipar, koprakészítés, építőanyagipar, fa-, papír-, dohányipar, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar

 

Vasúthálózat hossza: 31.048 km

 

Úthálózat hossza: 323.977 km

 

Bevezető:

 

A mexikóiak, bár igen szegények, vendégszeretők és derűsek, különösen a turistákkal szemben kedvesek, hiszen számukra az idegenforgalom fontos bevételi forrás. Az egész ország hagyományokkal és történelemmel átitatott. Az ország változatos felszíne és a maja, azték, olmék és tolték emlékek sok érdekességet rejtenek.

 

Környezet, éghajlat:

 

Az óriási közép-amerikai ország Guatemalával, az Egyesült Államokkal és Belize-zel határos, partjait a Csendes-óceán és a Karib-tenger mossa. Változatos felszíni formákat rejt magában, található itt ugyanis sivatag, hegyvidék, termékeny alföld és trópusi szavanna is. Éghajlata a felszínnel együtt változik. Az ország két szélén forró időjárás uralkodik, az ország belseje sokkal szárazabb és melegebb. Az esős időszak májustól októberig tart általában. A december és a február közötti időszak a leghűvösebb, ilyenkor az északi szél az ország északi részét sokszor csípőssé teszi és a hőmérséklet bizony fagypont alá is csökkenhet.

 

Történelem:

 

Az országot elsőként benépesítő emberek közel 20.000 évvel ezelőtt érkeztek ide Kolumbusz előtt. Ezek ősei egymást követő, rendkívül fejlett civilizációkat hoztak létre, melyek i. e. 1200-tól i. sz. 1521-ig virágzottak. Ezek közül a maja és azték kultúrák a legismertebbek.

 

Hernan Kortez a mai Veracruzhoz közeli tengerpartra érkezett meg 1519. április 21-én 11 hajóval, 550 fővel és 16 lóval. A helyi indiánok barátságosak voltak és rövidesen az azték Tenochtitlan nevű fővárosba II. Meoctezumához, az azték királyhoz is eljutott a "vízen lebegő tornyokon" érkezett sápadt arcú lények híre. Az azték naptár szerint 1519-ben meg fogják látni a keletről visszajövő Quetzalcóat királyt. A spanyolokat kedvezően fogadták azokban a városokban, melyek nem szerették az azték uralmat, és így a spanyolok indián szövetségeseket szereztek. Közel 6000 indiánnal megközelítették az azték szigetfővárost - egy olyan várost, amely nagyobb volt, mint bármelyik Spanyolországban. Moctezuma király meghívta őket a palotájába, de a spanyolok azonnal foglyul ejtették őt. 1521. augusztus 13. az azték ellenállás végét jelentette. A meghódított népek helyzete borzasztóan rossz volt, nem csak a gyarmatosítók véres keze, hanem egy sor járvány miatt is, melyeket a spanyolok által behurcolt betegségek okoztak. Az indián népesség a hódítás idején becsült 25 millióról 1605-re lecsökkent egy millió fölé.

 

A 16-tól a 19. századig egyfajta fajgyűlölő rendszer létezett Mexikóban, amely táplálta a hatalmi harcokkal kapcsolatos eseményeket ezekben az években. A spanyol születésű gyarmatosítók - akiket szigetlakóknak, vagy gúnyosan gachupinasnak neveztek - a népesség kis részét alkották, de mégis a nemességet alkották Új-Mexikóban (ahogy Mexikót akkor nevezték), noha korábban alacsony volt a társadalmi helyzetük Spanyolországban. A 18. századra a criollok, a spanyol szülők Új-Spanyolországban született gyermekeinek sikerült szerencsét próbálniuk a bányászatban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, és nem meglepő módon jelentős politikai hatalmat harcoltak ki a gazdagságukkal. A criollok alatt helyezkedtek el a meszticek, a vegyes spanyol és indián vagy afrikai rabszolga házasságok leszármazottai, és a népesség alsó részét alkották a fennmaradó indiánok és afrikaiak.

 

A felkelés szikrája 1808-ban pattant ki, amikor Bonaparte Napóleon elfoglalta Spanyolország nagy részét - így megszűnt a közvetlen spanyol ellenőrzés és a gyarmaton felerősödött a szigetlakók és a criollok közötti rivalizálás. 1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla, egy criollo pap összehívta a hívőit a templomba és kihirdette a híres felhívását a felkeléshez, Grito de Dolores címmel. A szórványos harcok 1821-ig folytatódtak, amikor Spanyolország beleegyezett Mexikó függetlenségébe.

 

A függetlenséget 23 év krónikus instabilitás követte: az elnöki cím 36 alkalommal cserélt gazdát és Mexikó területének nagy része az Egyesült Államok tulajdonába került. 1845-ben az Amerikai Kongresszus Texas állam annektálása mellett szavazott. Ez kiváltotta a mexikói-amerikai háborút, amely során az amerikai csapatok elfoglalták Mexikóvárost. A háború végén a Guadalupe Szerződés alapján (1848) Mexikó lemondott a mai Texas, Kalifornia, Utah, Colorado és Új-Mexikó, valamint Arizona államok nagy részéről az USA számára. 1862-re Mexikó nagy adósságot halmozott fel Angliával, Franciaországgal és Spanyolországgal szemben, akik közös hadsereget küldtek Mexikóba, adósságaik begyűjtésére. Franciaország a mohó III. Napóleon uralkodása alatt úgy döntött, hogy tovább lép és gyarmatosítja Mexikót, amely további háborúhoz vezetett. 1864-ben Napóleon meghívta az osztrák főherceget, a Habsburg Maximiliánt, hogy legyen Mexikó uralkodója, de uralkodása rövid életű volt.

 

Az ország dolgai relatívan stabillá váltak Porfrio Diaz diktátorsága alatt, aki 33 éven keresztül uralkodott 1911-ig. A "rend és haladás" jelszavával Mexikót az iparosodás korába vezette el és a háborúktól távol tartotta, amely 60 éven át mérgezte az országot, de a békének ára volt. Betiltották a politikai ellenzéket, a szabad választásokat és a szabad sajtót, illetve az irányítást egy könyörtelen hadsereg segítette. A Diaz irányításával szembeni széleskörű elégedetlenség sztrájkokhoz vezetett, amely meggyorsította a Mexikói Forradalom kitörését. A forradalom nem egyértelmű harc volt az elnyomás és a felszabadítás között, hanem 10 éven át tartó küzdelem a számtalan vezető között, amely során az egymást követő kísérletek a stabil kormányok létrehozására és a békére, zátonyra futottak a kitörő harcok miatt. Az alapvető ideológiai áramlat - amelyet a forradalmárok követtek - ellentétei fedezhetők fel a liberális reformerek és az olyan radikálisabb vezetők, mint Emiliano Zapata, között, akik a földeknek a parasztok számára való átadását követelték. A 10 éves erőszakos polgárháború ára másfél millió halott volt - nagyjából minden nyolcadik mexikói.

 

A forradalom után a politikai akarat az ország infrastruktúrájának fejlesztésére vagy felépítésére koncentrált, mint helyi iskolák, utak, vízierőművek és öntözővezetékek. Az Intézményes Forradalom Pártja (PRI) átvette a hatalmat 1934-ben (és még ma is a kezében tartja), reformprogramot és a föld újrafelosztását bevezetve.

 

A következő polgári engedetlenségi hullám 1966-ban volt, amikor egyetemista tanulók csoportjai Mexikóvárosban kifejezték elégedetlenségüket a konzervatív Diaz Ordaz kormányával szemben. Az egypártrendszerrel, a korlátozott szólásszabadsággal és felesleges kormánykiadásokkal szembeni elégedetlenség 1968-ban, a Mexikói Olimpiai Játékok rendezésekor csúcsosodott ki, és akkor a tüntetőket a hadsereg alakulatai gyilkolták le.

 

Az 1970-es évek végén kitört olajláz megnövelte Mexikó olajbevételeit és ez finanszírozta az ipari és mezőgazdasági befektetéseket, de az olajfelesleg az 1980-as évek közepén az olajárakat letörte és ez Mexikó legsúlyosabb recessziójához vezetett, évtizedeken át tartva. Nem meglepő módon a gazdasági problémák megnövelték a politikai csatározásokat mind a baloldalon, mind a jobboldalon. A gazdasági problémákat nem segítette az 1985. szeptember 19-i földrengés, amely nyolcas erősségű volt a Richter-skálán és több mint 4 milliárd dollár kárt okozott. Mexikóvárosban több száz épület ment tönkre, sok ezer ember vált hontalanná és legalább 8000 fő halt meg.

 

Carlos Salinas de Gortari lett az elnök 1988-ban a vitatott választásokon, amelyről széles körben úgy gondolják, hogy nem ő nyerte meg a szavazatok többségét. Azonban népszerű támogatást szerzett azzal, hogy sikeresen tárgyalta le Mexikó államadósságát és megzabolázta az emelkedő inflációt. A gyors privatizációs program és a virágzó nemzetközi pénzpiac miatt a nemzetközi sajtó szemében Mexikó a szabad piaci gazdaságok példanemzete lett. Salinas elnök gazdasági reformjának a csúcspontja a NAFTA, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés volt, amely 1994. január 1-jén lépett életbe. A félelem attól, hogy a NAFTA megnöveli a szegénységet az indián parasztok között, a Zapatista erők által vezetett felkelést váltotta ki a déli Chiapas államban.

 

A NAFTA életbe lépett és egy 2000 főből álló parasztok csoportja azzal döbbentette meg Mexikót, hogy elfoglalta San Cristóbal de Las Casa és más körzeti városokat, a társadalmi igazságosság biztosítását követelve Mexikó elnyomott parasztjai számára. A felkelés felgyorsította a társadalmi elégedetlenséget Chiapas államban, amelynek eredménye az lett, hogy a parasztok erőszakosan elfoglaltak több száz épületet, farmot és földet. Legalább 145 főt öltek meg, amíg tűzszünet nem jött létre a lázadók és a mexikói hadsereg között. A lázadók vezére, a csak Marcos alparancsnokként ismert személy, nemzeti hőssé vált.

 

1994 márciusában Luis Donaldo Colósiot, Salinas elnök megválasztott utódját, meggyilkolták. Az utódja a 43 éves Ernesto Zedillo nyerte meg a választásokat a szavazatok csak 49%-os arányával. Mexikó politikai rendszere és a fiatal gazdaságának alacsony teljesítménye miatt gazdasági válság alakult ki. Hetekkel Zedillo beavatási ceremóniája után a pesot drámai módon leértékelték és az árak Mexikóban drámai módon megemelkedtek.

 

Mexikó majdnem gazdasági csődbe jutott és az a sürgős 50 milliárd dolláros hitelcsomag mentette meg, amely az USA-tól és a nemzetközi pénzintézetektől érkezett. Mexikónak át kellett adnia olajvagyonát - a nemzet önállóságának kulcsszimbólumát biztosítékként a segélyre. Ennek ellenére Zedillo elnök úgy tűnik, hogy igazán nyitott a demokráciára, egy olyan időszakban elnökölve, amikor az ellenzéki pártoknak végre megengedték a vidéki választások megnyerését és így kifejlődhetett a választási kultúra. A Zapatista erők is működhetnek a demokratikus kereten belül, szabad választásokkal megválasztva belső szervezeteiket. Ezeket az ideológiai fejleményeket időnként aláássák merényletek és más gerilla-stílusú tevékenységek, úgy a lázadók és mint Mexikó militáns rendőrsége részéről.

 

Nem kétséges, hogy a reformok, legyenek azok gazdaságiak és politikaiak, szerves szerepet játszanak Mexikó életében. Zedillo számára kényes feladat a PRI szorításának enyhítése anélkül, hogy Mexikót a politikai szabadság kiszolgáltassa a káosznak. Eddig az újból feltalált demokrácia működik és minden beszámoló szerint a Mexikói Kongresszus a legjobb az ország újkori történelemben.

 

Látnivalók:

 

Mexikóváros, a főváros 2200 méter magasan fekszik, de levegője ennek ellenére borzasztóan szmogos. A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol több száz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, itt találhatók Mexikó legrégebbi épületei és templomai. Keleti részén található a a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A főváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is. Az utcákon pedig hallgassuk meg a tipikus mexikói zenészeket, a mariachikat.

 

A Yukatán-félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, itt terül el a toltékok fővárosa, Chichén Itzá, amely megőrizte a hosszú ideig tartó maja kultúra emlékeit. A Tollas Kígyókultusz jellegzetes emléke a Kukulkan-piramis. A félszigeten szinte minden látnivaló kőből van. Csodás látványt nyújt a Jaguár-templom, és a Harcosok Épülete is, melynek tulajdonképpen csak az oszlopcsarnoka maradt épen, mivel a fából készült szentély leégett. A félszigeten fekszik az Uxmal és a Quintana Roo, melyek szintén világhírű turistalátványosságok.

 

Acapulcót is érdemes felkeresni, a Csendes-óceán partján elnyúló üdülőparadicsom a világ egyik leghíresebb tengerpartja, remekül kiegészíti a történelmi Mexikóban tett kirándulásokat. A partvidék leghíresebb látnivalója a La Quebrada és a Pie de la Cuesta.

 

Gasztronómia:

 

A mexikói konyha három fontos ételen alapszik: a tortillán, a babon és a chillin. A tortilla kicsi húspástétomos vajas sütemény magokkal megszórva. A babot általában főve, vagy fagyasztva fogyasztják, tortillával, vagy magában. Nagyon kedvelt országszerte a jugos, amely finom gyümölcslé, és az utcákon lépten-nyomon vásárolható. A mexikóiak általában a híres tequillával koktélként fogyasztják.

 

Ünnepek, rendezvények:

 

A Függetlenség Napja szeptember 16. Az országnak nagyon sok nemzeti és egyházi ünnepe van, szinte minden hónapra jut egy. A karneválok a legtemperamentumosabb, legvidámabb felvonulások, melyeket február végén, március elején rendeznek. A Día de los Muertost november 2-án tartják, amikor a halottak lelkei visszatérnek a földbe. Ilyenkor minden család oltárt épít otthon és áldozatokat mutat be elhunyt szeretteik emlékére.

 

Magyarország helyi képviselete:

 

Mexikóváros Nagykövetség
Cím: Paseo de las Palmas 2005. Lomas de Chapultepec Del. Miguel
Hidalgo México D.F. 11000
Előhívó: (52)(55)
Telefon: 55-96-18-22, 55-96-05-23
Ügyelet: 55-96-18-22
Fax: 55-96-23-78
E-mail: titkarsag@embajadadehungria.com.mx

 

Magyarországi képviselet:

 

Budapest Nagykövetség
Cím: 1023 Budapest, Vérhalom u. 12-16. III. 32.
Telefon:: 326-0389
Fax: 326-0379
E-mail:: embamexhu@axelero.hu

 

Budapest Konzuli Osztály
Cím: 1023 Budapest, Vérhalom u. 12-16. III. 31
Telefon: 315-0379

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mexik%C3%B3



 Mexikó, Cancun-i tengerpart  Mexikó  Mexikó, Metropolitan katedrális  Mexikó  Mexikó, Palenque  Mexikó, Acapulco-i tengerpart  Mexikó I:  Mexikó  Mexikó, Taxco  Mexikó, Zocalo tér Mexikó 1 térkép  Mexikó II. Mexikó, Mexikóváros Mexikó Mexikó, Teotihuacan Mexikó Mexikó Mexikó Mexikió Mexikó Mexikó Mexikó Mexikó Mexikó Mexikó II. térkép