Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus
Letöltés (PDF)

VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Utolsó frissítés:
2018.04.19 08:32
Főoldal » Képgaléria » Indonézia

Indonézia

Indonézia

Időzóna: GMT+7, +8, +9

 

Főváros: Jakarta

 

Terület: 1.919.443 km2

 

Népesség: 224.784.210 fő

 

Népsűrűség: 109 fő/km2

 

Népcsoportok: jávai (45%), szundanéz (14%), maduréz (7.5%), maláj, kínai, pápua

 

Közigazgatási beosztás: 23 tartomány,
2 városi kerület, 1 fővárosi kerület

 

Fekvés: Délkelet-Ázsia. A Csendes-óceán és az Indiai-óceán között elfekvő szigetvilág.

 

Országhívószám: 62

 

Autójelzés: RI

 

Elektromosság: 220 V, 50 Hz

 

Államforma: köztársaság

 

Hivatalos nyelv: bahasza indonéz

 

Beszélt idegen nyelvek: jávai, angol, holland

 

Vallások: muszlim (87%), keresztény (10%), hindu, buddhista

 

Hivatalos pénz: 1 rúpia = 100 sen

 

Legfontosabb iparágak: kőolaj-finomítás, ónkohászat, gépgyártás, textilipar, koprakészítés, élelmiszeripar, faipar, hajógyártás, híradástechnika (rádió), gépkocsi-összeszerelés, vegyipar, bőripar, üvegipar, pálmaolaj-termelés.

 

Vasúthálózat hossza: 6.458 km

 

Úthálózat hossza: 342.700 km

 

Bevezető:

 

Az indonéz szigetvilág közel 5.000 km hosszan húzódik Ázsiától a Csendes-óceánban. Természeti és kulturális változatossága régóta vonzza a külföldieket. A szigeteket 300 népcsoport lakja, különböző kultúrával és különböző nyelvjárással. 365 nyelvet és dialektust beszélnek itt.

 

Környezet, éghajlat:

 

Szigetvilága több, mint 13.000 szigetből tevődik össze. Szárazföldi határvonalat oszt meg Malajziával és Pápua Új-Guineával. A teljes területnek mindössze 10%-a alkalmas földművelésre, míg kétharmadát erdőségek és mocsaras területek foglalják el. Élővilága rendkívül változatos. Sajnos itt is elmondható, hogy az esőerdők kiterjedtsége rohamosan csökken.

 

Történelem:

 

Többnyire úgy gondolják, hogy az indonéz szigetvilág legelső őslakosai Indiából vagy Burmából származnak. Ezt megcáfolta, amikor 1890-ben megtalálták a kb. 500 ezer éves Jávai Ősember (homo erectus) csontvázát. A későbbi bevándorlók (malájok) Délkelet-Kínából és Indokínából érkeztek, és kb. i.e. 3000-ben kezdték benépesíteni a szigetvilágot. Az olyan jelentős dinasztiák, mint a buddhista Srivijaya császárság és a hindu Mataram királyság, a 7. század végén jelentek meg Jáva és Szumátra szigeteken. A hinduizmus utolsó jelentős királysága a Majapahit volt, melyet a 13. században alapítottak. A 14. században az iszlám vallásnak a szigetvilág irányába történő erőszakos terjeszkedése arra kényszeríttette a Majapahit királyságot, hogy visszavonuljon Bali szigetére.

 

A 15. századra erős muzulmán hatalom fejlődött ki Maleka (Malacca) központtal a Maláj-félszigeten. Hatása rövid életűnek bizonyult, és 1511-ben a portugálok áldozatául esett. A portugálokat a hollandok váltották fel, akik lassan meghódították Indonéziát. A fűszerkereskedelmet Batávia (Jakarta) szigetéről a holland Kelet-Indiai Társaság felügyelte, majd a 18. század közepén elfoglalták Jávát, mikor annak hatalma már hanyatlani kezdett. Hollandia a 19. század elejére vette át a teljes vezetést, és a 20. század kezdetére a teljes szigetvilág - beleértve Aceh és Bali szigetét is - a hatalma alá került.

 

A II. világháború alatt a szigetvilág Japán általi elfoglalásával együtt kibontakozó nacionalizmus is hozzájárult a holland uralom gyengüléséhez, akik végül, 1949-ben, engedélyezték az új Indonéz Köztársaság szuverenitását. Az elnök Achmed Sukarno, a korai 1920-as évek óta az önállóság legjelentősebb személyisége lett. 1957-ben a parlamentáris demokrácia egy kormány nélküli időszaka után Sukarno elmozdította a parlamentet, ezt a szakaszt "irányított demokráciának" nevezte el. Zavargások törtek ki ebben az időszakban Szumátra és Sulawesi szigetein, melyeket azonban 1958-ra ténylegesen levertek.

 

Sukarno hatalmának konszolidálása jelentéktelen hatással bírt Indonézia gazdasági bajainak csökkentésére. Személyének törékeny hiúsága számos grandiózus építési projekt elindítását eredményezte - a nemzeti újjáépítés eltorzult elképzeléseként - amely éles ellentétben állt népe szegénységével. Amikor Sukarno Malajziával szemben konfrontációt hirdetetett meg, kilépett az ENSZ-ből. Az események 1965-ben csúcsosodtak ki, amikor a kommunista csoportok általi állítólagos állampuccskísérlet során több katonai tábornokot öltek meg, és veszélybe került Sukarno hatalma is.

 

Suharto tábornok, akit az államcsíny brutális elfolytására kértek fel, végül magához vette az elnöki irányítást. Éles ellentétben a korábbi sukarnoi évekkel, Suharto elsősorban Indonézia gazdasági problémáival foglalkozott, támogatta a nemzeti egységet, a nyitottságot, és megzabolázta a szélsőséges csoportokat. A Kelet-Timorral szembeni állandó ellenségeskedés azonban nem szűnt meg. Az 1975-ös, timori bevonulás, az 1991-es mészárlás, az emberi jogok állandó megsértése azt jelezték, hogy sok szélsőség van még jelen az országban.

 

1997-ben és 1998-ban Indonézia gazdasága drámai válságon ment át - 1998 januárjában a rúpia kiérdemelte a "világ legrosszabban teljesítő valutája" címet. 2,5 millió ember vesztette el az állását, és a Nemzetközi Pénzügyi Alap kemény intézkedések bevezetését követelte jelentős segélyek folyósítása fejében. Sok indonéziai úgy gondolta, hogy a válságot a kormányzat korruptsága okozta, így néhány bátor személy azt javasolta, hogy Suharto mondjon le posztjáról.

 

A gazdasági problémák egybeestek azzal az időszakkal, amikor a várt monszun elmaradt (a dél-amerikai El Nino jelenségének következtében), és így a hatalmas tüzek sok millió hektár indonéz erdőt semmisítettek meg. Sulawesi és Kalimantan szigetek lángokban álltak, az egész szigetvilág heteken át vastag füsttel volt tele. A természeti katasztrófa következtében repülőtereket zártak be, hajók ütköztek össze a tengereken, és a lakosok légzési nehézségekkel küszködtek. A tüzek különösen nagy kárt okoztak Indonézia orángután populációiban, még nagyobb veszélynek kitéve a kihalásra ítélt példányokat.

 

1998 márciusában az elnök úgy döntött, hogy további öt éven át hivatalában marad, és ezzel úgy tűnt, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzet növekvő ellenkezését. Az IMF gazdasági megszorító csomagja következtében tapasztalható élelmiszerhiány és áremelkedés kormányellenes tüntetéseket váltott ki, 1998 májusában hat egyetemistát ölt meg a hadsereg. Összesen több mint 500 ember halt meg a tüntetésekben Jakartában, így végül Suharto május 21-én lemondott. Indonézia alkotmányával összhangban Suhartot (nem túl népszerű) alelnöke, Jusuf Habibie, váltotta fel.

 

Habibie lélektelenül vetette be magát a demokrácia vizeibe. Suharto távozását követően gazdasági reformokat, függetlenséget vagy autonómiát ígért az ostromlott kelet-timoriak számára, de az ellenzéki erők és az indonéz egyetemisták tovább folytatták tiltakozásukat. 1998 novemberében a parázsló feszültségek újból tömeges tüntetésekké változtak át és véres összecsapások sorozatát eredményezték a katonák és a diákok között. A felekezeti erőszak (különösen nagy volt Ambon és Kalimantan szigeteken) kölcsönös volt, mert a muzulmánok templomokat romboltak le és számos keresztényt öltek meg, illetve Kalimantan szigeten Dayak és Madurese nemzetiségek egymás ellen fordultak, a következmények pedig borzalmasak voltak.

 

Kelet-Timor azon makacs ellenkezése, hogy a teljes függetlenség kivételével semmilyen megoldást nem fogad el, precedenst teremtett Indonézia többi, csatlakozott állama számára. Miután Kelet-Timor 1999 szeptemberében túlnyomó többséggel a szabadságra szavazott, a függetlenség-ellenes félkatonai csoportok százakat öltek meg támadásaik során. Úgy tűnik, hogy Habibie elnököt az események, az ENSZ-et és Kelet-Timor csendes-óceáni szomszédjait pedig a nemzetközi szerződések bénították meg.

 

A halálos szorításon részben lazítottak az ausztráliai ENSZ csapatok betelepítésével, akik az újonnan létrejött Kelet Timor polgárainak védelme érdekében kerültek a szigetre. Ezt az indonéz nacionalisták, akik eleve ellenezték Ausztrália beavatkozását a hazai ügyekbe, nyugati stílusú imperializmusnak tekintették. Azonban a lakosságot nem sikerült az ausztrál csapatok ellen hangolni, mivel az megvédte őket a Nyugat-Timor határainál bekövetkező harcoktól.

 

Rövid időre úgy tűnt, a helyzet megnyugodott, de 1999 októberében, amikor egy mérsékelt iszlám vezetőt, Abdurrahman Wahidot, Indonézia első demokratikusan megválasztott elnökévé nevezték ki a populista jelölttel, Megawiti Sukarnoputri asszonnyal szemben, újra elmérgesedett a hangulat. Megawati támogatói az utcákat kövekkel és molotov koktélokkal szórták össze, rohamrendőrséget vetettek be, és az ország így újból az erőszak szélén táncolt.

 

Látnivalók:

 

Bali: Csodálatos, gyönyörű, felejthetetlen. Trópusi erdők, vulkánok, homokos partok. Egyszerűen látni kell. Az emberek barátságosak, még Kutában is, amely a leginkább tele van turistákkal.

 

Jáva: Indonézia földrajzi, politikai és gazdasági központja. Az ország lakosságának mintegy 55%-ának (112 millió fő) ad otthont a sziget. A buddhista birodalom idején született Borobudur, egy hatalmas szentély, a hindu vallás nyomát pedig a Prambanan mutatja. Az iszlám csak a XV. században terjedt el a szigeten.

 

Lombok: Nyugodt - nem zsúfolt - partszakaszokat és csendes tájakat találunk itt. A tájat a Rinjani vulkán magas csúcsa uralja. A lakosság zöme az iszlámot vallja, de találunk néhány elszigetelt hindu csoportot is.

 

Szumátra: Majdnem négyszer akkora, mint Jáva, ezzel szemben a lakosságnak mindössze az egynegyede él itt. Gazdag élővilág és hatalmas folyók találhatók ezen a területen. A holland uralom alatt ez a terület biztosított a világnak nagy mennyiségű olajat, gumit, borsot, és kávét, és ezek a látszólag kimeríthetelen erőforrások ma is hozzájárulnak az indonéz gazdaság működtetéséhez.

 

Gasztronómia:

 

Sok ételükön érezhető a kínai hatás, de természetesen vannak kifejezetten indonéz specialitások. Jellemző, hogy akármerre megyünk, mindenütt árulnak az utcán valamilyen ételt: burgonyát, mogyorót, kekszet, vagy gyümölcsöt. Minden étel alapja a rizs. Legnépszerűbb ételük a Nasi goreng, amely csirkehúsból, rákból és alapvetően rizsből készül és amit fűszerekkel ízesítenek, tálaláskor pedig vékonyan kisütütt tojással díszítenek. Hagyományos ételük még a sate és a gado-gado is.

 

Ünnepek, rendezvények:

 

Függetlenség napja: augusztus 17. Szumba szigetén februárban és márciusban a pusztító harcokra emlékezvén csatajeleneteket láthatunk. A bali szilveszter napján rendezett ünnepség keretén belül szent tárgyakat visznek a tengerhez, és azokat megmártják, miközben dobszóval üldözik vissza a gonosz lelkeket a szellemvilágba. A Galungan nevű fesztiválkor még az istenek is leszállnak a földre, hogy együtt ünnepeljenek velük.

 

Magyarország helyi képviselete:

 

Jakarta Nagykövetség
Cím: Jl. Rasuna Said KAV. X/3, Kuningan Jakarta 12950
Előhívó: (62)(21)
Telefon: 520-34-59
Ügyelet: (62) 815-929-42-88
Csak munkaidőben: 520-34-60
Fax: 520-34-61
E-mail: huembjkt@telkom.net
Honlap: www.huembjkt.or.id

 

Forrás: Utazóna.hu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Indon%C3%A9zia



 Indonézia, Simalungun királyi palota  Indonézia - Komodo Nemzeti Park  Indonézia, Sipiso piso vízesés  Indonézia, Pagaruyung  Indonézia, Maria Annai Velangkani templom  Indonézia, Toba-tó vidéke  Indonézia, Bukittinggi, Jam Gadang  Indonézia - Paradicsommadár Indonézia Indonézia Indonézia Indonézia Indonézia Indonézia Indonézia Indonézia - Bromo hegy  Indonézia - lakók  Indonézia, Toba-tó