 Időzóna: közép európai idő + 1 óra
Főváros: Athén
Terület: 131 957 km2 a szárazföldi terület, de a hozzá tartozó tengerfelszínnel együtt mintegy 400 000 km2
Népesség: 10 096 000 fő
Népsűrűség: 81 fő / km2
Népcsoportok: 95,5% görög, macedón (1,7%), a maradék népesség között jelentősebb számban vannak törökök (0,8%), bolgárok (0,3%) és az örmények (0,2%)
Közigazgatási beosztás: Az ország közigazgatásilag 10 területre van osztva, amelyeket jórészt a földrajzi elhelyezkedés határoz meg: Thrákia, Makedónia, Ipirosz, Thesszália, Közép-Görögország, Peloponnészosz, Jón-szigetek, Kréta, Égei-tengeri szigetek és Athén, mint önálló terület. Ezek a nagyobb egységek 51 közigazgatási területre, ún. nonoszra oszlanak (önálló nonosz például Korfu vagy Számosz szigete, illetve a nagyobb városok vonzáskörzetükkel együtt, mint Thesszaloniki, Spárta). Az athoszi szerzetesköztársaságnak autonóm státusza van.
Országhívószám: 0030
Autójelzés: GR
Elektromosság: általában 220 volt, a hajókon azonban előfordulhat 110 voltos váltóáram is.
Államforma: parlementáris köztársaság
Hivatalos nyelv: újgörög
Beszélt idegen nyelvek: angol, német
Vallások: görög ortodox keresztény (98%), muzulmán (1,3%), illetve kis számban a prtoestáns, a katolikus és a zsidó vallás hívei is megtalálhatók az országban
Hivatalos pénz: Euro, cent
Történelem
Görögország az európai kultúra bölcsője, hanzgik el igen gyakran, és ez már csak azért is igaz, hiszen kontinensünk is egy görög mondának, Zeusz és Europé történetének köszönheti elnevezését.
Az ország mai területén már a bronzkor idején (i.e. 2000-től) virágkorukat élték a krétai-minószi és a mükénei birodalmak. E korai kultúrák felvirágzásához nagy mértékben hozzájárult a kedvező éghajlat, a kereskedelmi tevékenységre igen alkalmas tagolt tengerpart, valamint a szárazföld felöl viszonylagos védelmet biztosító hegyláncok sora. A termékeny hegyi lejtők egyúttal a kereskedelmi tevékenységhez elengedhetetlen árualapot (oliva, szőlő) is biztosították. A hatalmas virágzó birodalmak állandó kereskedelmi kölcsönhatásban voltak az észak-afrikai folyómenti nagy országokkal (Egyiptom), s ez a kapcsolat nagymértékben elősegítette az ókori Kelet birodalmaiban felhalmozódott tudás Európa területére kerülését. Az i.e. 1000 körül bekövetkező hanyatlást egyrészt a Kréta nagy részét elpusztító földrengés, másrészt a Peloponnészoszi-félszigetre bevándorló dór törzsek hódításai okozzák. Bár a korai kultúrák mítoszvilága, művészeti tudása szervesen beépült a hódító dór és jón törzsek későbbi kultúrájába, a civilizációk különbségét mutatja, hogy a krétaiak által használt írást a mai napig nem tudták megfejtetni a kutatók. A görög történelem ezen első korszakának mintegy utójátéka a trójai háború (i.e. 1200 – 1100 körül), amely minden bizonnyal a még a mükénéi palotaközpont által alapított egyik legerősebb Kis-Ázsiai kereskedelmi központ meghódításáért zajlott, azonban az események több száz évvel későbbi lejegyzése (Homérosz) folytán mitikus hátterű csatává vált.
Az újonnan betelepült dór és jón törzsek a meghódított területeken az i.e. 9. századra létrehozzák önálló városállamaikat, amelyek az i. e. 5. századra bekövetkező virágkorra az egész térséget behálózzák. A felvirágzás alapja ismét a kedvező fekvést kiaknázó tengeri kereskedelem, amelyet leginkább a két legerősebb városállam: Athén és Spárta volt képes kihasználni. E két városállam fokozatosan uralma alá hajtotta a környező kisebb településeket és szigeteket. A görögök telepeket alapítanak a korábbi krétai civilizáció területein, Dél-Franciaországban és Szíciliában is. A görög várossállamok felemelkedésének legfontosabb oka az egységes vallás és kultúra, s ez képes volt azt az egységes nemzettudatot is létrehozni, amely fénykorában véghez tudta vinni az addig elképzelhetetlent: képes volt megállítani a Perzsa Birodalom európai hódításait. A virágkor idején építtette fel a Parthenont Periklész, Szophoklész és a többi drámaíró megírja híres műveit, Szokratész tanította a fiatal athéniakat a logika törvényeire, és bevezették a demokrácia intézményét (szó szerint a nép ellenőrzését), amely mai modern társadalmi berendezkedésünk alapja. A virágkort azonban elkerülhetetlenül követi a hanyatlás is: Athén és Spárta a perzsák felett aratott győzelmek után egymás ellen fordul, s ezzel megkezdődik a hosszú ideig tartó peloponnészoszi háború kora, amelyből végül egy makedón nemzetség kerül ki győztesen, s Nagy Sándor megalapítja a makedón világbirodalmat. A rövid ideig fennáll világbirodalom politikai hatásán kívül a legnagyobb jelentőséget a kultúra területén vitte végbe: Nagy Sándor birodalma városaiban mindenhol kötelezővé tette a görög nyelvet és a betelepített görög lakosság révén az egész Földközi-tenger mentén elterjesztette a hellén kultúrát és tudományos eredményeket. A későbbi korok zavaros európai történelme az öreg kontintensen egy jó időre eltüntette a görögök tudását és eredményeit, a Közel-Kelet azonban jórészt ebből merítette azokat az ismereteket, amelyek később az iszlám tudomány felvirágzásához szolgáltak alapul... A Nagy Sándor halála után széteső világbirodalmat, az egykori virágzó városállamokat az i.e. 2. századra a rómaiak hódítják meg, a görög kultúra viszont a római hiedelemvilágot és művészeteket hódítja meg, elterjesztve a hellén istenvilágot és építészeti stílust az egész Római Birodalom területén.
Az önálló állami lét lehetősége a római hódításoktól kezdődően évszázadokra megszűnt a görögök számára: a római uralmat a kereszténység elterjedésével a bizánci uralom váltotta fel, s ennek hatására a korábbi hiedelemvilág és a tudományos eredmények szinte teljesen eltüntek. A keleti és a nyugati keresztény egyház szétszakadásával pedig a megmaradt kis számú anyag is szinte hermetikusan elzáródott a nyugati keresztény világ szeme elől. Az i.sz. 6. századtól kezdve szláv népek népesítik be a Peloponnészoszi-félszigetet, a bizánci császárok az 9. századra fokozatosan felvetetik velük a (keleti) keresztény hitet, és a korábbi görög templomok helyén megjelennek a keresztény kolostorok és templomok. Az ország további középkori történelme szinte folyamatos háborúk sora: a bizánciak előbb a keresztes hadak seregeivel hadakoznak, majd a velenceiekkel, később Bizánc bukása után a Görögországot is elfogalaló törökök és Velence vív egyre újabb háborúkat a még mindig igen fontos görög tengeri kikötőkért. A törökök 1460-ban foglalják el a Peloponnészoszt, s ezzel mintegy 400 éves uralom veszi kezdetét az ország területén. A török hódoltság alatt azonban végig megmaradt a betelepült szláv lakosság egységes keresztény hite, s később ez jelentette azt az alapot, amelynek segítségével a 1821-ben felkelés tört ki a törökök elűzéséért. Az 1821-28 között zajló szabadságharc egyik eszmei alapja a törökök Európából való kiűzése volt, s ez, meg persze a gazdasági érdekeik által is hajtott angol-francia-orosz seregek végül győzelmet arattak az egyre csökkenő hatalmú Porta felett. Maga a szabadságért való küzdelem azonban igen népszerű volt a kor Európájában, így a görög szabadságharcosok oldalán számos más nemzet népei is harcoltak (a legismertebb közülük talán Lord Byron, a költő).
1830-ban az európai nagyhatalmak elismerik az újonnan létrejött Görög Királyság függetlenségét, amelynek első fővárosából, Naphlionból, 1834-ben költözik át az állam vezetése Athénba, a régi-új fővárosba. Athén német klasszicista épületei jórészt ekkor épülnek meg. Az ismét önállóvá vált Görögország statégiai fekvése révén részt vesz a XX. század első felének szinte mindegyik kisebb-nagyobb háborújában (Balkán-háborúk 1912-1913, I. világháború, görög-török háború 1920-1922, II. világháború). A görög-török háború lezárásaként a görögök elveszítik évezredes területeiket Kis-Ázsiában, az ottani területek görög népessége ekkor áttelepül az anyaországba, így jön létre az (európai részen) etnikailag tiszta Törökország és Görögország. A második világháború alatt az ország német megszállás alatt van, majd 1945-49 között véres belső harcok akadályozzák a modern Görögország újjászületését. A brit csapatok végül 1949-ben távoznak az országból, miután a királyhű kormánycsapatok döntő győzelmet arattak a baloldali csapatok felett. Az 1950-es évekre normalizálódnak a belső viszonyok, az ország igyekszik külső kapcsolatait is rendezni: belép a NATO-ba (1950), barátsági szerződést ír alá Törökországgal és Jugoszláviával (1953), tagja lesz az Európai Gazdasági Közösségnek (1962). 1967-ben azonban a hadsereg tábornokai a baloldal visszatérésétől tartva államcsínyt hajtanak végre, s ez 1974-ig tartó katonai diktatúrát eredményez. A tábornokok hatalmának megdöntése után új alkotmány garantálja a demokratikus jogok érvényesülését, az ország kérvényezi újrafelvételét az Európai Gazdasági Közösségbe (1980) és a NATO-ba (1981), s ezzel ismét visszakerül arra a demokratikus útra, amelynek alapelvét éppen az ő területén vitték diadalra közel 2500 évvel ezelőtt...
Földrajz
Görögország Dél-Európában, a Balkán-félsziget déli részén található, az alábbi területek veszik körül: keleten az Égei-tenger, délen a Földközi-tenger, nyugaton a Ión-tenger, míg északon Albánia, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Bulgária és Törökország. Ugyancsak Görögországhoz tartozik a mintegy 2000 darabból álló görög szigetvilág. Görögország területe 132.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének mintegy másfélszerese.
Éghajlat
Az alacsonyabb területeken a nyár forró és száraz, szinte teljesen felhõnélküli égbolttal, míg a tél meglehetõscsapadékos. A hegyvidéki területek jóval hûvösebbek, itt nyáron is jelentõs csapadék esik. A hó és a fagy ritka jelenség az alacsonyabb területeken, a hegyeket azonban télen hó borítja. Theszaloniki környékén egyes években nem esik több 40 milliméternél, míg a nyugati párt egyes területein ez elérheti az 1300 millimétert is. Az átlagos évi középhõmérséklet Athénban körülbelül 17°C, míg az ország többi részén ez lehet -1°C is januárban, vagy 37°C júliusban.
Gazdaság
Görögország az 1981-es csatlakozás óta az EU egyik legszegényebb országa, bár az utóbbi években valamelyest javult ez a kép (főleg a legutóbbi bővítsének is köszönhetően). Gazdasága meglehetősen vegyes képet mutat: a termelésben az állami szektor szerepe máig meghatározó (a GDP közel felét adja). A gazdaság fő motorja természetesen a turizmus, ám nem lebecsülendő az EU-tól érkező támogatás sem, amely az utóbbi években a GDP több mint 3%-ra rúgott. Számos területen azonban még súlyos lemaradások vannak: a nagy állami iparvállalatok privatizációjának elmaradása miatt a gazdaság struktúrája korszerűtlen és folyamatosan magas a munkanélküliség (2002-ben mintegy 11%), valamint alacsony a jövedelemszint. A lakosság ellenállása miatt a különböző kormányok nem tudják megvalósítani a nyugdíjreformot, pedig a jelenlegi rendszer az egyre nagyobb veszteséggel küszködő államháztartás számára súlyos terheket jelent. A gazdaság hatékonyságát rontja az adóreform elmaradása és a túlzottan bürokratikus államaparátus is.
A nagyobb – elsősorban ipari, közszolgáltató - cégek (gyakran állami tulajdonú) nagyvállalati formában működnek, az élelmiszereket, italokat és a textíiliákat azonban a mai napig elsősorban kisüzemek állítják elő. Az ország területének mintegy negyedén folytatnak mezőgazdasági termelést (részesedése a GDP-ből: 8.7%). A gabonát, dohányt és gyapotot elsősorban az északi területeken, míg a tengerpartokon és a szigeteken olajbogyót, citrusféléket, szőlőt és gyümölcsöket termesztenek. A nemzeti termék legnagyobb részét természetesen a szolgáltatások – elsősorban az idegenforgalmi ágazatok – állítják elő (a teljes GDP 67,1%-át). Görögország tarja fent a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hajóflottáját, a legfontosabb kikötők: Pireusz (Athén), Theszaloniki és Patrasz.
Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország és Franciaország.
Legfontosabb exporttermékei: a textílikák, a mezőgazdasági termékek (olajbogyó, olívaolaj, citrusfélék, mazsola, bor) és a kőolajtermékek.
Az ország ugyanakkor behozatalra szorul a gépipari termékekből (gépek, alktarészek, gépjárművek) és egyes élelmiszerekből (pl. hústermékekből).
Kapcsolatteremtés
Bevett szokás a kézfogás, ugyanakkor barátok és rokonok között gyakori az ölelés és a puszi is, fiatal férfiak pedig néha hátba veregetéssel helyettesítik a kézfogást. Általánosan használt kifejezés a Kaliméra sas ("jó reggelt") és a Kalispéra sas ("jó estét"). A barátok és családtagok keresztnevükön szólítják egymást, míg az idegeneket foglalkozásuknak megfelelõen szokás megszólítani (pl. "Doktor Úr", vagy "Tanár Úr"). A görögök régen azt hitték, hogy bármely idegen álruhában megjelenõ isten lehet, ezért mindenkivel kedvesek voltak, ez a szokás máig fennmaradt. A kisebb városokban a barátok és a rokonok elõzetes bejelentkezés nélkül is gyakran meglátogatják egymást.
Éghajlat, öltözködés
Görögország éghajlata mediterrán, de magasabb területeken, zárt medencékben szárazföldi hatás érvényesül. A nyár május végétõl szeptember végéig tart, a nagy hõség július-augusztusban tapasztalható. A napsütéses órák száma magas és ritka az esõ. A hõség a déli órákban fullasztó, ezért a görögök is hódolnak a szieszta szokásának. Ez alól csak az idegenforgalomban dolgozók tesznek kivételt. Este és éjszaka viszont a bárok, tavernák, üzletsorok környékén egész nap nem tapasztalható, óriási nyüzsgés indul be. Ekkor már jól eshet egy vékonyabb pulóver, különösen a tengerparton, ahol bizony estére feltámadhat a szél, pl. Rodosz északi partvidékén erre mindig számítani kell. Az országban merev öltözködési szabályok nincsenek, de szállodákban vacsorához elvárják a kulturált megjelenést (hosszú nadrág férfiaknak stb.)
Étkezés
A külföldre utazó gyakran találkozik új ízekkel, ezek is hozzátartoznak az adott ország képéhez. Ne mulassza el megkóstolni a helyi specialitásokat, amelyekbõl néhánynak a receptjét programfüzetünkben elszórva megtalálhatja. A szállodákban azonban igyekeznek a menü összeállításakor a külföldiekre is tekintettel lenni, tehát szinte mindenütt talál majd kontinentális ételeket. (lap teteje)
Nyelv
A görög nyelv, bár klasszikus eredetû, a magyarhoz hasonlóan nem világnyelv. Sokan (orvos, idegenforgalomban-kereskedelemben dolgozók) beszélnek viszont németül, angolul, olaszul, a magyar nyelv ismerete azonban rendkívül ritka. A szállodák animációs programjai is világnyelveken zajlanak.
Athén Görögország legnagyobb város. A maga 6 millió lakósával első ránézésre öregnek, porosnak és elképesztően zsúfoltnak fogjuk látni. Az ókori város azonban történelemmel van átitatva, tele lenyűgöző régészeti helyszínekkel. A legtöbb látogató Athénról alkotott első képe nem igazán kedvező. Sűrű a közlekedés, szmogos a levegő, zsúfoltak a múzeumok, nyár közepén kibírhatatlan a forróság.
Athén egésze meglehetősen ellentmondásos, de hihetetlenül nyüzsgő élete ellenére a világ azon kevés fővárosai közé tartozik, melyek még emberközeliek. A nyüzsgő utcákon a járdák szélén utcai standok állnak, és az árusok nagy hangon kínálják portékáikat. A nagyváros szívében macskaköves utcákat és fehérre meszelt falú házakat találunk.
Fekvése és kiterjedése
Athén központja a Sztadiou, Mitropoleosz és Athinasz utcák által határolt háromszögben található, melyek csatlakoznak a város három fő, a Szintagma (Alkotmány), az Omonia (Harmónia) és a Monasztiraki (Kis kolostor) terekhez. Ez a három tér és a köztük fekvő terület alkotják a város központját. A Szintagma és az Omonia az itteni élet fő központjai. A Szintagma tér közel van a Plaka negyedhez, így a legtöbb turista inkább az itteni bankfiókokban, postákon és utazási irodákban intézi ügyeit, nem pedig az Omonia térnél.
A Szintagma tértől a Plaka ötpercnyi gyalogútra van nyugatra, az Ermou utcán, majd délre a Voulisz utcán. Ez az Akropoliszt körülvevő negyed Athén legrégebbi városrésze, melynek labirintusszerű kis utcáiban gyakran tévednek el a kezdő turisták. Legjobban tesszük, ha vásárolunk egy Plaka-térképet bármelyik szállodában vagy utazási irodában 500 drachmáért (1,65 USD). Egyébként elég könnyű eligazodni Athén utcáin. A Szintagma északi oldalán található Athén legfelkapottabb környéke, a Kolonaki, amihez a Szintagma térről a Parlament épülete mellett elhaladva, a Vaszilisszisz Szophiasz úton lesétálva, majd a Likabettusz domb felé balra fordulva lehet eljutni. Kolonakit a Likabettusz lejtőjén fekszik.
Kultúra
Nemzeti ünnepek, fesztiválok
Január 1: Újév napja
Január 6: Vízkereszt
Március 25: Függetlenség napja
Október 28: Okhi-Nap (megemlékezés az 1940-es olasz ultimátumra adott "nem"-ről)
December 25: Karácsony
Ezeken kívül sok egyházi ünnepnap is van, ilyen például húsvét (a legnagyobb ortodox ünnep) és pünkösd ünnepe, Mária megdicsőülése, Mária mennybemenetelének napja.
Január 2-án és 5-én, a farsang utolsó szombatján, valamint nagycsütörtökön és nagypénteken a legtöbb közintzémény és üzlet legfelejebb délelőtt van nyitva. Helyi jellegű ünnepek a templomok felszentelésének évfordulói és a védőszentek névnapjai.
Az állami és egyházi ünnepeken kívül sok egyéb ünnepet is ülnek: január 8.-a az ország északi részén fordított nap. A nők töltik napjukat kávézóban, élnek társasági életet, és a férfiak maradnak otthon, hogy elvégezzék a házimunkát. A görög karneváli időszak három hétig tart februárban, vagy márciusban. Legjelentősebb ünnepük a Húsvét, amikor díszmeneteket rendeznek, és tűzijátékok szórakoztatják az odalátogatókat. Az ortodox húsvét alkalmával a hangsúlyt nem a keresztrefeszítésre, hanem a feltámadásra helyezik, ezért ez örömteli ünnepnek számít.
Leghíresebb fesztiváljuk az Athéni Fesztivál (júniustól szeptemberig), amikor drámai és zenei előadások szórakoztatják a résztvevőket.
Magyarország helyi képviselete:
Athén Nagykövetség
Cím: 38 Vasileos Konstantinou Ave., Pangrati, Athens 11635
Előhívó: (30)(210)
Telefon: 72-56-800
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Kőrösi Csaba
E-mail: mission.ath@kum.hu
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség és Konzuli Osztály
Cím: 1063 Budapest, Szegfű u.3.
Telefon: 413-2600, 413-2610
Fax: 342-1934
E-mail: greekemb@axelero.hu
Misszióvezető: Spyridon Georgiles (rendkívüli és meghatalmazott nagykövet)
Forrás: Wikipédia
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g
|
|
