|
|||
|
|||
|
Finnország |
|
 Időzóna: GMT+2
Főváros: Helsinki
Terület: 337.030 km2
Népesség: 5.167.486 fő
Népsűrűség: 15 fő/km2
Népcsoportok: finn (93%), svéd (6%), lapp
Közigazgatási beosztás: 6 tartomány
Államforma: köztársaság
Fekvés: Észak-Európa, a Balti-tenger, a Botteni-öböl, és a Finn-öböl határán, Svédország és Oroszország között fekszik.
Országhívószám: 358
Autójelzés: FIN
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Hivatalos nyelv: finn és svéd
Beszélt idegen nyelvek: finn, svéd, lapp és orosz
Vallások: evangélikus (88%), görög oprtodox (1%), nem vallásos (9%), egyéb (1%)
Hivatalos pénz: 1 Euro= 100 cent
Legfontosabb iparágak: fa és papíripar, élelmiszeripar, vas-, acél- és színesfémkohászat, vegy-, textil-, gépipar, hajógyártás, bőripar.
Vasúthálózat hossza: 5.865 km
Úthálózat hossza: 77.895 km
Bevezető:
Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belső vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben. A délen fekvő főváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek. Hol másutt a világon ülhetünk fel egy rénszarvas húzta szánra, vagy egy jégtörő hajóra, golfozhatunk a zöldben az éjszakai világosban?
Környezet, éghajlat:
337.000 km2-es területével Európa hetedik legnagyobb országa. Svédország és Oroszország között terül el. Utóbbival 1.269 km hosszú határvonalat oszt meg. Norvégiával a sarkvidéken 716 km hosszú a közös határvonal, Svédországgal pedig északnyugaton 586 km. Déli részét a Finn-öböl választja el Észtországtól. Finnország területének kétharmadát borítja erdő, egyharmada sarkvidéki terület. A jégkorszak után kialakult tavak jelentik fő jellegzetességét, és ha hozzá számoljuk a lápos és mocsaras területeket a tavakhoz, akkor elmondhatjuk, hogy az ország mintegy 10%-át víz borítja. Az ország legmagasabb pontja a Halti, 1328 m magasan emelkedik a tengerszint fölé.
Május és szeptember között növényzete rendkívül gazdag és változatos. Július végére néhány alacsony fekvésű völgy dzsungelhez hasonlítható. Az erdőket főként fenyvesek, lucfenyők és nyírfák alkotják. A lombhullató erdők közül a nyír a legjellemzőbb és itt a legváltozatosabb az élővilág. A barnamedve az ország legnagyobb emlős állata, más itt élő emlősök: a jávorszarvas, a róka, a hiúz, a lemming és a sün. Az ország északi része bővelkedik rénszarvasokban is és a hódok is elterjedtek. Több, mint 300 madárfaj él itt. Az országban nagyon alacsony is lehet a hőmérséklet. Délen januárban és februárban elérheti a -15°C-ot, míg északon gyakori a -30°C is, s ekkor a nap nagy részében a sötétség uralkodik. Nyaranta a hőmérséklet északon 15°C, délen pedig 20°C körül alakul, bár néha a 30°C-ot is elérheti.
Történelem:
Finnország első emberi településeinek nyomai a jégkorszak utolsó olvadásáig vezetnek vissza, kb. 10.000 évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hogy a finn ősök Észak-Oroszország felét népesítették be, mielőtt a Balti-tenger északi partjára jutottak volna, jóval a kereszténység előtt. A viking kor végére a svéd kereskedők és törzsfőnökök kiterjesztették uralmukat a teljes Balti területre. Évszázadokon át Finnország óvatosan egyensúlyozott a protestáns svéd birodalom és az ortodox Oroszország között. Hét évszázadon át, a 12. századtól 1809-ig, az ország Svédország része volt.
Finnországot tönkretették az Oroszországgal vívott állandó harcok, illetve a súlyos éhezések. Az 1696-97 közötti éhezés a finn családok harmadát ölte meg. Az 1700-as éveket az Oroszországgal szembeni háborúk jellemezték, amely Finnországnak Oroszországhoz való csatolását eredményezte 1809-ben. A 19. század második felében felerősödő nacionalizmus következtében Finnország nagyhercegség-i autonómiát vívott ki, noha az újszerű elnyomás és az eloroszosítás miatt a finnek különösen fogékonnyá váltak a függetlenség iránt.
Az orosz cár bukása és a kommunista forradalom győzelme 1917-ben biztosította a finn szenátus számára, hogy kinyilváníthassa függetlenségét 1917. december 6-án. Fellobbant a demoralizáló belső erőszak az Oroszország által támogatott vörösök és a fehér nacionalisták között, akik a német államot tartották mintának. A véres polgárháború 108 napja alatt megközelítőleg 30.000 finn halt meg a harcokban. Noha a fehérek győzelmet arattak, Németország gyöngülő helyzete az I. Világháború után demoralizálódott, mint politikai modell, és a kapcsolatok a Szovjetunióval is hamarosan normalizálódtak. A politikai csatározások keveset tettek a polgárháború sérüléseinek meggyógyításáért, de a békés öldöklés történetei kezdenek napvilágra kerülni a finn történelem sötét napjairól.
További kommunista ellenes erőszak történt az 1930-as évek elején, és az 1932-ben megkötött agresszió ellenes szerződés aláírása ellenére a szovjet kapcsolatok bonyolultak voltak. A Szovjetunió biztonsági aggodalmai a finn Karélia-félszigeten vezettek a Téli Háborúhoz 1939-ben. Hónapokon át tartó bátor harcok után Finnország elvesztette Kerélia egy részét és néhány közeli szigetet. A nyugati szövetségesektől elszigetelt Finnország Németországhoz fordult segítségért és lassan kezdte benépesíteni Karéliát, beleértve néhány olyan területet, amely orosz tulajdonban volt a 18. század óta. Amikor a szovjet erők 1944 nyarán hatalmas erőkkel visszanyomultak, a finnek békéért folyamodtak. Finnország elkeseredett háborút vívott a német erők kiűzésére a Lappföldről, amikor 1945 tavaszán létrejött az általános béke. Finnországnak nemcsak a hatalmas katonai vereséggel kellett szembenéznie, hanem a szovjetek által kirótt háborús jóvátétel terhei miatti gazdasági katasztrófával is.
A meggyengült Finnország új helyzetet jelentett a szovjet kapcsolatok területén, átengedve a Keréliai-félszigetet és beleegyezve a szovjet biztonsági aggodalmakkal kapcsolatos határokba. Urho Kekkonen 25 éves elnöksége (1956-81) egy ügyes egyensúlyozás volt: Kekkonen keménynek bizonyult a belső hatalmat illetően, de sikerült megerősítenie a kapcsolatokat a skandináv szomszédokkal a nagy keleti medve felbosszantása nélkül.
A Szovjetunió összeomlása nehéz korszakot hozott Finnország számára. A jobboldali lábának belekerülve a szabad piaci gazdaságba el kellett viselnie az 1980-as évek végének bajait, illetve a baloldali lábának, amely összekapcsolódott a szovjet hitelekkel, meg kellett tapasztalnia a hitelezője ellehetetlenülését. Finnország nagylelkű társadalomjuttatási rendszere miatt a munkanélküliség hirtelen megemelkedése elviselhetetlen nyomást jelentett a kormányzatra. Az 1990-es évek túlfűtött gazdasága végigment egy olyan hűlési perióduson, amelyet a finn márka ingadozása jellemzett. A valutát 25%-kal értékelték le. Finnország 1994 végén szavazott az Európai Unióba való belépésről és 1995-ben lett teljes tag. 1995-ös választásokban egy szociáldemokrata koalíció kiütötte a jobboldali koalíciót. Azóta állandóan emelkedik a GDP és a munkavállalók száma.
Látnivalók:
Helsinki: Finnország fővárosa, kulturális, pénzügyi és gazdasági tevékenységének központja. Nyáron zöldellő parkjai, tiszta vizei, friss tengeri szellői, a zsúfolt piac felett elrepülő sirályok, kávézóinak teraszai érdekessé és kellemessé teszik utunkat. A város kisvárosi hangulatot ébreszt a látogatóban, mivel nincsenek magas épületei, a piacteret pedig XIX. századi épületek veszik körül. Mivel félszigeten helyezkedik el, hajók teszik lehetővé a kiruccanást a Suomenlinna-szigetre, a Finn-öbölbe, amely tökéletes kis piknik helyszíne lehet egy egynapos kirándulás során. Helsinkiben találjuk az ország legtöbb jelentős múzeumát. Az Ateneum kiállítótermeiben finn és nemzetközi műveket tekinthetünk meg a XIX. századból. A Nemzeti Múzeumban, amely szintén a városközpontban található, sami és finn-ugor leletek gyűjteményét tekinthetjük meg. Főtermének mennyezetét a Kalevala ihlette freskók díszítik. A Raitioliikennemuseo egy érdekes villamos múzeum. Régi kocsiszínben található, s az évtizedekkel ezelőtti finn utcaképet mutatja be. A Rock Templom épülete, amelyet kőből vájtak ki, sok látogatót vonz. Tartanak itt kocerteket éppúgy, mint vallási szertartásokat. A városközponttól nyugatra, az Espoo városrészben találjuk a híres finn festő, Gallén-Kallela galériáját. Hajók és motorcsónakok járnak Helsinki és a Suomenlinna-sziget között, ahol hatalmas erődítmények romjai között sétálhatunk, vagy megtekinthetjük múzeumainak valamelyikét. Például az Ehrensvärd Múzeumot, amely az erőd történelmét mutatja be. A színházi előadások finnül játszódnak, de ellátogathatunk balett, vagy opera előadásra is.
Turku volt Finnország első fővárosa. Az évszázadok során néhányszor tűzvész pusztította el, de a legnagyobb csapás akkor érte, amikor 1812-ben helyette Helsinki lett a főváros. Ennek a középkori városnak az egyetlen XVIII. századból épen maradt része a Luostarinmäki. Az északabbra található Turku Katedrális a finn Evangélikus Egyház nemzeti szentélye. A XIII. századi épületben múzeum is működik, amely minden nap várja az idelátogatókat. Az 1280-ban alapított Turku Vár az ország legjelentősebb történelmi épülete. Múzeumot rendeztek be benne, amelyben minden szoba egy másik évtizedet, vagy évszázadot idéz.
Aland: Az alandi tartomány saját zászlajával és kultúrájával több, mint 6.400 szigetet foglal magába. A svéd nyelv jónéhány dialektusát beszélik itt, s csak néhányan beszélnek finnül. A gyönyörű szigetvilág tökéletes helyszíne lehet kerékpártúráknak, sátorozásnak. A legérdekesebb város Sund a fősziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentőséggel bírt a XVI-XVII. században. A szomszédságban lévő szabadtéri Jan Karlsgarden Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad, nem szabad kihagyni. A Bomarsund erőd az orosz megszállásra emlékeztet. Alandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal és Finnországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között hajóval, Sundot pedig busszal, vagy biciklivel is elérhetjük.
Rauma régi városa már szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Habár az északi országok legnagyobb épen maradt fa városa, mégsem múzeum, hanem egy életteli város sok-sok kisiparossal, csipkekészítővel és aranyművessel. A piactér az óváros központja. Itt ihatunk frissítőket is. Próbáljuk ki a pystcaffekat is, ahol állva fogyaszthatjuk a fekete lét. Rauma egy másik fontos jellegzetessége az ottani tájszólás, amely majdnem egy teljesen külön nyelvjárás. Rauma az ország délnyugati partján fekszik, Helsinkitől busszal valamivel több, mint 4 órányira.
Olavinlinna vár: A Savolinna tavak fő látványossága ez az 1475-ben, a svéd-finn birodalom keleti határának védelmére épült vár. Nevét Olof-ról, egy X. századi norvég katolikus szentről kapta. A kora XVIII. században orosz megszállás alá került és maradt majdnem kétszáz éven keresztül. Két kis múzeum található itt, amelyek a vár történelmét, valamint ortodox kincseket mutatnak be. Óránként indulnak idegenvezetős csoportok, egyénileg nem látogathatjuk őket.
Gasztronómia:
A finn ételekben találhatunk elemeket a svéd és az orosz konyhából, viszont hatalmas változatossággal és helyi specialitásokkal. A burgonya mindennapi eledel különböző halas vagy húsos szószokkal. Engedéllyel rendelkező bárokban és éttermekben ihatunk erős söröket, borokat és rövid italokat, de meg kell említeni, hogy igen drága az alkohol errefelé.
Ünnepek, rendezvények:
Függetlenség napja: december 6. Nyárközepének Napja (Juhannus) a finnek legfontosabb ünnepe. Ilyenkor elhagyják a várost és nyaralóikban ünneplik meg az év leghosszabb napját. Örömtüzet raknak, a tavakban evezgetnek, úsznak, valamint lelkesen fogyasztják az alkoholt. A Pori Jazz Fesztivál júliusban kerül megrendezésre és rendkívül népszerű, de talán ennél híresebb a középkori Olavinnlinna várban tartott Savonlinna Opera Fesztivál. Néhány nemzetközi fesztivál: a Kamarazenei Fesztivál Kuhmo-ban, vagy a Népzenei Fesztivál Kaustinen-ben (Kokkola-hoz közel). A rockzene rajongói ellátogathatnak Turkuba, ahol júliusban rendezik meg a Ruisrock Fesztivált. Finnország legkülönösebb eseménye a feleségcipelő bajnokság, amit Sonkajárvi-ban júliusban tekinthetünk meg.
Magyarország helyi képviselete:
Helsinki Nagykövetség
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség
Forrás: Utazóna.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g |
|