|
|||
|
|||
|
Észtország |
|
 Időzóna: GMT+2
Főváros: Tallinn
Terület: 45.226 km2
Népesség: 1.431.471 fő
Népsűrűség: 31 fő/km2
Népcsoportok: észt (64,2%), orosz (28,7%), ukrán (2,7%), fehérorosz (1,8%), finn (1%), egyéb (1,6%)
Közigazgatási beosztás: 15 kerület Államforma: köztársaság
Fekvés: Kelet-Európában, Litvánia és Oroszország között fekszik, a Balti-tenger és a Finn-öböl határolja.
Országhívószám: 372
Autójelzés: EST
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Hivatalos nyelv: észt
Beszélt idegen nyelvek: észt, orosz, ukrán, angol, finn
Vallások: evangélikus (62%), ortodox keresztény (35%), egyéb (3%)
Hivatalos pénz: 1 észt korona (kroon) = 100 senti
Legfontosabb iparágak: hajógyártás, gépgyártás, textílipar, papírgyártás, bútorgyártás, gyufaipar, élelmiszeripar, halfeldolgozás, konzervipar, tengeri halászat.
Vasúthálózat hossza: 1.018 km
Úthálózat hossza: 49.480 km
Bevezető:
1991 óta önálló állam. A függetlenség első éveiben az ország élelmiszerhiánnyal és hatalmas inflációval küszködött. Azóta sokminden megváltozott és az életszínvonal is a nyugati felé közelít. Ennek ellenére az árak még lehetőséget nyújtanak egy olcsó nyaralásra.
Környezet, éghajlat:
A Balti-államok legkisebb és legészakibb fekvésű országa. Keleten Oroszországgal, délen pedig Lettországgal határos. Nyugaton a Balti-tenger és a Rigai-öböl, északon pedig a Finn-öböl alkotják természetes határvonalát. Az ország legmagasabb pontja Suur Munamägi (317 m), innen az egész vidéket beláthatjuk. Az észt-orosz határon található Európa negyedik legnagyobb tava, a Peipus-tó.
Észtország gazdag növényzete 1.470 fajt számlál, míg állatvilágában számos európai emlős, valamint tíz ritka és védett kétéltű szerepel. Az észt erdők egyik különleges látogatója az európai repülő mókus. A partvonal mentén a téli hőmérséklet mindig pár fokkal magasabb, nyáron pedig alacsonyabb, mint a szárazföld belsejében. A telek meglehetősen zordak, három hónapig az egész ország területét hó borítja. Szeptemberben hullik a legtöbb, tavasszal pedig a legkevesebb eső.
Történelem:
Az azonossága és függetlensége megőrzéséért évszázadokon keresztül folyó harcok adják Észtország mérföldköveit. Körülbelül i.e. 7500 körül érkeztek az első emberek erre a területre, de a mai lakók első ősei finnugor vadászok voltak, akik valószínűleg 3000 és 2000 között telepedtek le itt.
A térség a 13. századi germán hercegek, gyarmatosítók és kereskedők Drang nach Osten (roham keletre) elvén alapuló területfoglalása következtében került külföldi uralom alá, amely egy 7 századon keresztül tartó sötét időszakot eredményezett az ország történelmében.
A független nemzet miatt kezdődött harc úgy tűnt, hogy 1920-ban győzni is fog, amikor Szovjet-Oroszország békeszerződést kötött Észtországgal, elismerve annak örökös függetlenségét. De az erősödő Szovjetunió és a területszerző náci Németország közé szorult Észtország rövidesen a demokráciából egy önkényuralmi országgá vált, Konstantin Pats miniszterelnök pedig 1934-ben diktátornak nevezte ki magát.
Az 1939-es német-szovjet meg nem támadási szerződés titokban Észtországot szovjet befolyás alá vonta. A szovjet hatóságok nekiláttak az ország nacionalizálásának és tisztogatásának, amely során 60 ezer észt lakost gyilkoltak meg, deportáltak vagy kényszeríttettek menekülésre. Ezért néhány észt úgy tekintette Adolf Hitler csapatait, mint felszabadítókat, amikor 1941-ben bevonultak a Szovjetunióba és elfoglalták a balti államokat.
Észtország kb. 200 ezer embert vesztett a II. világháborúban, és újból külső uralom alá került. Az 1944-es második szovjet megszállás a sztálinizmus időszakát hozta, amelyet a mezőgazdaság kollektivizálása, sok ezer észt deportálása és meggyilkolása jellemzett.
Az évtizedes szovjet elnyomás ellenére az észtek még reménykedtek a szabadságban. Az 1980-as évek végén a szovjet vezető, Mikhail Gorbacsov táptalajt adott a reményeiknek, és így az elkeseredés és nemzeti érzés keveréke az önállóság tömeges igénylését eredményezte. 1988-ban hatalmas embertömegek vonultak az utcákra, és énekelték az Észtországban korábban betiltott nemzeti dalokat, ezért nevezik ezeket az eseményeket Éneklő Forradalomnak. Megközelítőleg 300 ezer fő vett rész a dalok éneklésében Tallinban.
1988 novemberében Észtország Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a szuverenitás kinyilvánítását; 1989 augusztusában 2 millió ember képzett emberi láncot, amely Tallinntól Vilniusig, Litvánia fővárosáig terjedt. 1991 augusztusában teljes függetlenséget jelentettek be, az ország a következő hónapban csatlakozott az ENSZ-hez és megindult az újuló nemzet konszolidálása.
Látnivalók:
Tallinn: Kevés olyan hely van Európában, ahol ennyire megmaradt a XIV-XV. század hangulata, mint Tallin óvárosában. Középkori falak, tornyok, kövezett utcák. Toompea a domb, amelyen a város kialakult. A várban tartják az országgyűléseket. Toomrik az evangélikus katedrális, amely 1233-ban épült. A Művészeti Múzeum egy XVIII. századi épületben található Toomkiriktől nem messze. Kiek-in-de-Kök, a magas vaskos torony 1475-ben épült. Kellemes sétát tehetünk Kadriorg parkjában, Tallin óvárosától keletre. Barokk palotájával együtt az orosz cár részére készült. Tallinban sok szálláslehetőséget találunk, de a nyári időszakban foglalnunk kell. Óvárosában ekkor számtalan hangulatos kávézó várja vendégeit, legtöbbjük idény jelleggel. Az éjszakai élet pezsgő.
Hiiumaa: Kicsi, ritkán lakott sziget. Legnagyobb városa, Kärdla tele van kertekkel és fákkal. A Keresztek Dombja arról nevezetes, hogy kézzel készült keresztek hevernek szerte-szét. 1781-ben ugyanis az utolsó 1200 svéd, akit deportáltak, itt tette meg utolsó istentiszteletét. Azóta hagyománnyá vált, hogy aki először jár a szigeten elhelyez itt egy keresztet. A második legnagyobb település Käina, amely idillikus környezetével ejti rabul a látogatót. A sziget déli részén a Käina-öböl partján található. Védett madarairól híres.
Saaremaa: Az ország legnagyobb szigete. Fővárosában, Kuressare-ban láthatunk egy XIII. századi várat, kissé nyugatra a botanikus kertet.
Lahemaa Nemzeti Park: Az ország keleti részében található ez a gyönyörű terület. Láthatunk itt sűrű erdőt, tengerpartot, XVIII. századi udvarházakat, számos tavat, folyót és vízesést. A vízesések 56 m magasból zúdulnak alá. Palmse-ban találjuk a park gyöngyszemét, egy XVIII. századi barokk udvarházat, amelyet korabeli bútorokkal rendeztek be. A közelben XVII. századi szeszfőzedét, szállodát és magtárat is láthatunk. Palmse a helyszíne a Viru Säru zene és táncfesztiválnak minden páros év júliusában. A 400 éves halászfalu, Altja is megőrizte korabeli arculatát.
Gasztronómia:
A füstölt hal, különösen a pisztráng észt specilitás. Ezen kívül a véres hurka és a véres palacsinta is nemzeti eledel. Egy észt család asztaláról nem hiányozhat a szirupszerű Vana Tallin likőr, amely émelyítően édes és bódítóan erős. Fogyasztása kávéban, jégen tejjel vagy pezsgőben ajánlott. Észtország legjobb sörei a könnyű Saku és az erősebb Saare, amelyek a Saremaa szigetről származnak.
Ünnepek, rendezvények:
Függetlenség napja: február 29. Észtország legfontosabb fesztiváljai közül kettőt csak néhány évente rendeznek meg. A Balti népi fesztivál egy hétig tart, a Balti és más néphagyományokat örző zene, tánc, kiállítások és parádék teszik egyedülállóvá. Az Észt dalfesztiválon a kórus, amelynek létszáma elérheti a harmincezer főt is, hagyományos észt dalokat ad elő egy hatalmas szabadtéri színpadon. Nyáron rengeteg rendezvényre látogathatunk el, például az észt kultúra ünnepére.
Magyarország helyi képviselete:
Tallinn Nagykövetség
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség
Budapest Konzuli Képviselet
Forrás: Utazóna.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89sztorsz%C3%A1g |
|