|
|||
|
|||
|
Szíria |
|
 Időzóna: GMT+2
Főváros: Damaszkusz
Terület: 185.180 km2
Népesség: 16.305.659 fő
Népsűrűség: 85 fő/km2
Népcsoportok: arab (89%), kurd (6%), örmény, cserkesz Országhívószám: 963
Fekvés: Közel-Kelet, a Földközi-tenger határán Libanon és Törökország között fekszik. Autójelzés: SYR
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Államforma: köztársaság Közigazgatási beosztás: 13 tartomány és Damaszkusz
Hivatalos nyelv: arab
Beszélt idegen nyelvek: kurd, örmény, angol
Vallások: szunnita muszlim (90%), keresztény (9%)
Hivatalos pénz: 1 szíriai font = 100 piaszter
Legfontosabb iparágak: kőolajfinomítás, textilipar, cementgyártás, olivaolaj-termelés, üveggyártás, dohányipar, élelmiszeripar, kézműipar.
Vasúthálózat hossza: 2.750 km
Úthálózat hossza: 36.377 km
Bevezető:
Az ország megszámlálhatatlan történelmi emlékéről híres, nincs olyan kor, amelyből ne maradt volna fenn valami csodálatos emlék. Palmyra római romjai a Közel-Kelet legérdekesebb látnivalói közé tartoznak, de találunk az országban asszír, török és perzsa maradványokat is.
Környezet, éghajlat:
Szíria Libanonnal, Törökországgal, Irakkal és Jordániával határos. 4 nagy területi egységre lehet osztani az országot, egy termékeny tengerparti sávra, a Jebel an-Nusariíah és a Jebel Lubnan ash-Sharquiyyeh hegységből álló láncra, a Szíriai sivatagra és egy nagy kiterjedésű, mezőgazdaságilag remekül művelhető sztyeppés területre. Az ország a mediterrán éghajlati övben helyezkedik el, a nyár forró és száraz, a tél hűvös. Csapadék nem sok hullik, ha esik, akkor is csak a hegyekben és a tengerparton.
Történelem:
Szíria, a környékbeli országokkal egyetemben a XX. század szüleménye. A Föld régészeti leletekben talán leggazdagabb területe. Az évezredek során népek jöttek-mentek. Mózes népe i.e. 1100 évvel döntött úgy, hogy szerencsét próbál a Sínai-félsziget keleti oldalán és átjöttek a Vörös-tengeren. Dávid és Salamon - nem kevés vérrel - a mai Jordánia, Szíria és Izrael nagy részét uralták. Az egyik elfoglalt területet Palesztinának hívták. Salamon halálát követően a birodalom kettészakadt Izraelre és Júdeára. Izraelt csakhamar felosztották egymás között az erős szomszédok és Júdeával is ez történt száz évvel később, miután elesett Jeruzsálem. A zsidókat elűzték a mai Irak és Irán területére. Idővel megengedték nekik a visszatérést.
Nagy Sándor is átviharzott a területen i.e. 333-ban. A zsidóknak sikerült ismét egy saját államot alapítaniuk, ám a Rómaiak elfoglalták azt. Szíria nyugati fele is római megszállás alá került. A hatalmas birodalom helytartója volt Heródes, akinek fia feszíttette keresztre Jézust. Damaszkusz akkoriban a kereskedő Nabateánusok uralma alatt élte mindennapjait, akiknek a fővárosa a "kőváros", Petra volt, a mai Jordánia területén. A rómaiak aztán felülkerekedtek a Nabateánusokon is és egészen az Eufrátesz folyóig hatoltak. A kor remekművei láthatók Palmyrában és szerte Szíriában.
Egy másik vallásalapítót is a világ e tája hordozott a hátán. Mohamed alapította meg a muzulmán vallást a 622-ben történt híres futása után. A vallás követői nem kegyelmeztek a környékbelieknek és csakhamar egy hatalmas birodalom urai voltak Spanyolországtól Észak-Afrikán és az Arab-félszigeten át egészen Iránig. A főváros Damaszkusz lett. A vallási egységet azonban csakhamar megzavarták a politikai ambíciók és a hatalmas állam kisebb "családi vállalkozásokra" szakadt. Ezt a megosztottságot használták ki a Keresztes lovagok, akik háromszor is tiszteletüket tették a környéken Jeruzsálem visszafoglalása céljából. Végül azonban a muzulmán törzsek összefogtak és mameluk vezetés alatt hazazavarták a vasba öltözött kereszteseket. A lovagok nagyszerű várakat hagytak maguk mögött az utókor számára.
A mongol hordák ide is eljutottak kardélre hányva fél Damaszkuszt és Aleppót. A legyengült nép 1516-ban a török birodalom részévé vált és ott is maradt 400 évig. A kereskedelem virágzott. Ez ért véget az I. Világháború kitörésével. Szíria területén súlyos harcok folytak a Központi hatalmak oldalán álló törökök, és az Antant támogatta egyiptomi-arab egység között. Az arabok segítsége nélkül valószínűleg nem tudták volna bevenni a britek sem Jeruzsálemet, sem Damaszkuszt. A háborút követően Szíria és Libanon francia uralom alá került, Palesztina az angoloké lett, amiből nem sokára kivált Transzjordánia (a mai Jordánia). A szíreknek nem tetszett a francia uralom, de nem volt elég erejük az iga levetéséhez. Ezidőtájt hangzott el először egy kijelentés a brit külügyminiszter szájából, miszerint támogatnák egy zsidó állam létrehozását Palesztina - a mai Izrael és Jordánia - területén.
A II. Világháború aztán meghozta a függetlenséget Szíriának, amit 1946-ban kiáltottak ki. 1948-ban létrejött a független Izrael, ami történetesen határos volt Szíriával és Palesztina jelentős részét magába foglalta. A gerillaháború azonnal kezdetét vette. 1958-ban, az arab egység jegyében egyesült Szíria és Egyiptom. Ám a szírek alárendeltnek érezték magukat, és 1961-ben felmondták az egységet. Tervek voltak egy új konföderáció kialakítására Irakot is bevonva, ám ebből nem lett semmi. 1967-ben az izraeli kormánynak elege lett a szír gerillák működéséből a határos területeken és megtámadta Szíriát. A 6 Napos Háború végén a Golán-fennsík izraeli területté vált, amit Szíria azóta sem ismer el. 1970-ben aztán egy Hafez Al-Asszad nevű repülőszázados vette magához a kezdeményezést. Kikiáltotta magát elnöknek és azóta egy elég komoly személyi kultuszon alapuló diktatúrát épített ki. 1973-ban volt egy kis affér az izraeli hadsereggel, amiben ismét a szírek húzták a rövidebbet. Izraellel azóta sincs békeszerződés csak egy tűzszünet. Egyébként az arab világ országaiban egy kivételével egyszemélyi vezetés, azaz diktatúra van. Hívják az illetőt királynak, elnöknek vagy szultánnak, teljesen mindegy. A kivétel Algéria, ahol a franciáktól való függetlenedés óta szinte folyamatos polgárháború dúl. Igaz az ország politikai rendszere demokrácia.
Látnivalók:
Damaszkusz Szíria fővárosa és egyben legnagyobb városa. A város egyike a Föld legrégebb óta lakott településeinek, története körülbelül 7000 évvel ezelőtt kezdődött. A városnézést az Óvárosban illik kezdeni. Ezt a városrészt még a római időkből származó fal veszi körül. Semmiképpen ne hagyjuk ki a bazár felkeresését, a Souq al-Hamadiyyeh az ország legnagyobb piaca. Az Omayyad mecset a bazárral szemben található, egy ókori templom és egy keresztény katedrális romjaira építették 705-ben. A mecset korának legnagyobb vallási épülete volt, napjainkban is lenyűgöző látványt nyújtanak mozaikjai, és csodaszép a három eredeti minaret is. Saladin az arab történelem legnagyobb hőse volt, a mauzóleumot, amelyben végső nyugalomba helyezték ma is fel lehet keresni. A fekete és fehér kövekből épített Azem palota ma a Szépművészeti Múzeumnak és a Népi Hagyományok Múzeumának ad otthont. Mindenképpen menjünk el a Nemzeti Múzeumba, fantasztikus kiállítások vannak az egykori katonai bázis kapui mögött. Láthatunk itt 3500 éves írásokat, 4000 éves szobrokat, gyönyörű márványszobrokat Palmyrából, régi fegyvereket és egyéb érdekességeket.
Palmyra kötelező program a turisták terveiben, a Közel-Kelet leghíresebb romvárosát meg kell nézni. A város a 2. században épült, 1089-ben egy óriási földrengés rombolta le, de sikeresen újjáépítették. A templomok, terek, fantasztikus épületek között barangolva ne hagyjuk ki az arab építészet gyöngyszemét, a Qalaat Ibn Maan kastélyt, és a Régészeti Múzeumot.
Aleppo fellegváráról, bazárjáról, mecsetéről és a fantasztikus Régészeti Múzeumról híres.
Gasztronómia:
Az iszlám törvények tiltják a sertéshús és az alkohol fogyasztását, sőt, egyes étkezéseket csak a férfiak számára engedélyez. Az éttermekben általában nagy tálcákon, tálakban szolgálják fel a finomságokat, és azt az asztaltársaság osztja szét egymás között. Az előétel arab neve mezzeh, ezzel kezdik az étkezést. Ezt követi a húsétel. A helyiek szinte mindenhez kenyeret esznek, a khobz meglehetősen eltér a mi ízlésünktől, de nem rossz. A felafel, a shwarma és a fuul mellett mindenképpen kóstoljuk meg az ország specialitását, a Mensafot. A mensaf egészben sült bárány, rizs és dió ágyon, nagyon ízletes étel.
Ünnepek, rendezvények:
Szíriában is az iszlám vallás ünnepei a legjelentősebbek. A Ramadán ideje alatt napkeltétől napnyugtáig a hívők semmit sem érinthetnek a szájukhoz. Az egy hónapos böjtöt az Eid al-Fitr zárja. Ha a Ramadán ideje alatt érkezünk az országba, legyünk nagyon figyelmesek, ne feledjük, hogy az emberek ilyenkor nagyon éhesek. A másik nagy ünnep, az Eid al-Adah, a mekkai zarándoklat idejét jelzi. A világi ünnepek közül április 17., a Kitelepítés Napja a legfontosabb.
Magyarország helyi képviselete:
Damascus Nagykövetség
Magyarországi képviselet:
Szíriai Arab Köztársaság Követsége
Forrás: Utazóna.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADria |
|