Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus
Letöltés (PDF)

VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Utolsó frissítés:
2017.10.20 14:06
Főoldal » Képgaléria » Irán

Irán

Időzóna: GMT+3,5

 

Főváros: Teherán

 

Terület: 1.648.000 km2

 

Népesség: 65.619.636 fő

 

Népsűrűség: 41 fő/km2

 

Népcsoportok: perzsa (51%), azeri (24%), kurd, arab, lur, türkmén

 

Közigazgatási beosztás: 28 tartomány

 

Államforma: köztársaság

 

Fekvés: Közel-Kelet. Az Ománi- és a Perzsa-öböl, ill. a Kaszpi-tenger határolja. Irak és Pakisztán között fekszik.

 

Országhívószám: 98

 

Autójelzés: IR

 

Elektromosság: 220 V, 50 Hz



Hivatalos nyelv: perzsa

 

Beszélt idegen nyelvek: lur, kurd, arab, török

 

Vallások: síita muszlim (89%), szunnita muszlim (10%), zsidó, keresztény

 

Hivatalos pénz: 1 rial = 100 dinar

 

Legfontosabb iparágak: Kőolaj-finomítás, textil-, juta-, cukor-, hús-, dohány-, bőr-, és élelmiszeripar, cementgyártás, gép- és gépkocsigyártás, vas- és acélipar, fémfeldolgozás, háziipar.

 

Vasúthálózat hossza: 5.600 km

 

Úthálózat hossza: 140.200 km

 

Bevezető:

 

A kultúra kedvelőinek Irán ókori romokat, csodálatos mecseteket, mauzóleumokat és rengeteg érdekes múzeumot tartogat.

 

Környezet, éghajlat:

 

Örményország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztán, Irak, Törökország, valamint a Kaszpi-tenger határolja ezt a különleges iszlám országot. Domborzatát a hegyek határozzák meg, itt található a vulkáni eredetű Sabalan, a Tales valamint az Alborz magaslata is. Legmagasabb hegye az állandóan hóval borított Damavand, amely Teherántól északra található. Az északkeleti és keleti sík vidékeken található Irán két legnagyobb sivataga, a Dasht-é Kavir és a Dasht-é Lut. Az ország nagy kiterjedése miatt igen változatos az éghajlat is. Irán egyes részein a tél borzasztóan hideg, miközben nyáron egyes területeken akár 40 fokos hőség is előfordulhat. Az északi és a nyugati területek a leghidegebbek, és itt hullik a csapadék nagy része is.

 

Történelem:

 

Az iráni fennsíkon megjelenő első emberek valószínűleg az elamit törzs tagjai voltak, akik felépítették Shush városát a távoli délnyugaton. Az aryan törzsek az i.e. 2. évezredben érkeztek a térségbe, bizonyos mezőgazdasági és gazdálkodási tapasztalatokat hozva magukkal. Csak az i.e. 6. század közepén uralkodott a területen az akhán Nagy Cyrus király, amely dokumentumértékű a perzsa történelem számára. Az akhán dinasztiát úgy tartják, mint a Perzsa Császárság megteremtőit, akik ténylegesen alapították Iránt.

 

Az i. e. 4. században Nagy Sándor bevonult Perzsiába, miután meghódította Görögország, Egyiptom, Törökország és Irak nagy részét. III. Dárius királytól érkező három békéltető ajánlat ellenére Nagy Sándor bevonult Shush városába. Később innen kelt át a hegyeken kelet felé, majd elfoglalta Perszepoliszt. Nagy Sándor i.e. 323-ban bekövetkezett halála után a birodalom három civakodó dinasztiára bomlott fel, és Perzsia a macedón seleucidok kormányzata alá került. Ők azonban nem tudták hatékonyan irányítani a számos etnikai kisebbséget, főleg a nomád partian törzseket, akik az i. sz. 3. századra irányításuk alá vonták Perzsia nagy részét. Csak a sassanian törzsek nem kerültek a partian törzsek közvetlen irányítása alá. A zoroastrian törzs segítette elő a városok fejlődését, és bátorította a kereskedelmet, de végül 637-ben az arabok lerohanták a területet.

 

Az arabok 1050-ig uralkodtak Irán területén. Áttérítették a népesség nagy részét az iszlám vallásra, bevezették az új perzsa írást és az iszlám kultúrát. Hatalmuknak a törökök vetettek véget, akik elfoglalták Esfahan városát 1051-ben. A törököket aztán a mongolok kényszerítették térdre, és a 13. század elején Dzsingisz Kán betelepítette a mongolokat. A 14. század végére összeomlott a Mongol Birodalom, és kiszorították őket Irán területéről a türkmén törzsek, az ottomán törökök és az európai gyarmatosítók.

 

A Safavid dinasztia (1502-1722) egyike volt a nagy perzsa uralkodóházaknak. A briliáns I. Abbas sah és utódai megőrizték a Shiizmust, és felépítették a lerombolt városokat. A dinasztia hanyatlását a 18. században felgyorsították az afgánok betörései. Ők azonban nem tudták a szilárd hatalmukat megtartani, így Muhammed Aga kán egyesítette a török ghajar törzseket 1779-ben, és Teheránt nevezte ki fővárosának. A ghajar királyok relatívan békés eszközökkel irányították Iránt 1921-ig. Az ország megőrizte semlegességét az I. világháborúban, de nem tudták megakadályozni a brit erők részleges területfoglalását, akik minden áron biztosítani akarták az állandó olajszállítást.

 

1923-ban a perzsa Reza kán választásokat írt ki, és egy törvényhozó nemzetgyűlést alakított. Ő lett az első miniszterelnök, és ugyancsak ő indította el az ország 20. századba való bevezetésének hatalmas feladatát. Irán (ezt a nevet hivatalosan csak 1934-ben fogadták el) a II. világháborúban is semleges maradt, azonban Anglia és Oroszország területi befolyást szerzett Németország számára az olajterületekről való kizárás érdekében. 1941-ben Reza számüzetésbe kényszerült, Dél-Afrikába ment fiával, Mohamed Rezaval együtt. A fiatal sah a háború végeztével abszolút hatalmat szerzett, és Irán szövetségbe lépett a nyugattal.

 

Az elkövetkező 30 évben egyre növekedett az ellenállás a sah elnyomó és modernizáló kormányzatával szemben. Mivel a gazdaság a sah helytelen intézkedései miatt egyre romlott, érezhetőbbé vált az ellenzék ereje a szabotázsok és tömegdemonstrációk miatt. A sah válasza egyre kétségbeesettebb és brutálisabb volt, az USA támogatása is bizonytalanná vált, és végül 1979. január 16-án Mohamed Reza elmenekült az országból. Néhány héttel később a sah ellenzéki erőinek elismert vezetője, Khomeini Ajatollah visszatért száműzetéséből. Az Ajatollah erőszakos nacionalizmusa és iszlám fundamentalizmusa a papság által dominált Iszlám Köztársaság hatékony intézményének hatalmához vezetett. Az USA-val és Izraellel megromlott a viszony, ők a "Nagy Sátán" titulust kapták Ajatollahtól.

 

Röviddel azután, hogy az Ajatollah kinevezett Emem (vezető) lett, Irak elnöke, Szaddam Husszein, kihasználva a lehetőséget, megtámadta Khuzestan tartományt. Ez a döntése mindkét országot elhúzódó háborúba taszította, sok százezer ember halálát okozva. Irán számára előnytelen tűzszünetet írtak alá 1988-ban, mert a nyugati hatalmak és a Szovjetunió is Irakot támogatták a "kisebb rossz" elvén, és így Irán fegyvereket csak rendkívül drágán szerezhetett be.

 

1989. június 4-én Khomeini Ajatollah meghalt, bizonytalan örökséget hagyva maga mögött. Két hónappal később Hojjat-ol-Eslam Rafsanjanit választották meg elnöknek. Az USA Iránnal szemben kereskedelmi embargót vezetett be, azzal vádolva az irániakat, hogy terrorista csoportokat szponzorál a térségben, és destabilizálja a béke folyamatát a Közép-Keleten. 1997-ben a mérsékelt iráni elnök, Hojjatz-ol-Eslam Seyed Mohamed Khatami megválasztása reményt ébresztett abban, hogy megjavulnak a világ többi részével folytatott kapcsolatok. Khatami megválasztása egyben reménnyel töltött el sok női szavazót és fiatalt, akik számára az Iszlám Forradalom intézkedései kegyetlenek voltak. Azonban Irán kapcsolata Németországgal (és Európa többi részével) 1997-ben a mélypontra jutott, amikor egy német bíróság azzal ítélte el az iráni kormányzatot, hogy részt vett iráni disszidensek németországi meggyilkolásában néhány évvel korábban.

 

Látnivalók:

 

Teherán, a főváros, nagyon érdekes, az európaiak számára egzotikus és csalogató város. Találhatunk itt kiváló éttermeket, szórakozóhelyeket és érdekes múzeumokat. A Nemzeti Múzeum az egyik legérdekesebb iráni látnivaló, hiszen kerámiáival, kőszobraival és egyéb érdekes kiállítási tárgyaival kápráztatja el a látogatókat. Az Üveg- és Kerámia Múzeumban nemcsak a kiállítás, hanem maga az épület is szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Látogassuk még meg a Reza Abbasis és a Nemzeti Palota múzeumát is. A bazár is hozzátartozik a turistalátványosságok közé. Egyháztörténeti érdekességként érdemes megtekinteni az Emam Khomeini mecsetet, valamint a Sarkis Katedrálist.

 

Persepolisban a látogató legelőször Xerxész Kapuját pillantja meg. Áthaladva ezen, az Apadama palotakomplexumhoz érkezünk, ahol kiállítások és különböző rendezvények várják az érdeklődőket. A Száz Oszlop Palotája a legnagyobb épület a városban.

 

Esfahan Emam mecsetjéről, iszlám épületeiről és a Vank katedrálisról vált híressé. Ebben a városban található a világ egyik legnagyobb tere az Emam Khomeini tér. A Chehel Sotun múzeum és park csodás tizenhetedik századi pavilonjával a kirándulók és a piknikezők pihenőhelye.

 

Shiraz: A középkori iszlám vallási élet legfontosabb központja a máig gyönyörű Shiraz városa. A Zand dinasztia idején ez a város volt a birodalom fővárosa. Látványosságai közül különösen szép Hafez kertje és sírja, Cheragh sah mauzóleuma, a Zand dinasztia relikviáit bemutató Pars Múzeum valamint Eram kertje.

 

Gasztronómia:

 

Az iráni konyha egyszóval kifejezve fenséges. A legkedveltebb alapanyag a rizs, a kenyér, a friss zöldség és a gyümölcs. A húsok közül a bárányhúst fogyasztják leggyakrabban, de nem tartozik az alapvető ételek közé. A nemzeti ital a tea, amelyet mindig forrón, feketén és nagyon erősen szolgálnak fel. A külföldiek által is szívesen fogyasztottak a friss gyümölcslevek, a különböző joghurtok és a tejes turmixok. Ami viszont rossz hír a turisták számára, az iszlám előírásai miatt az alkohol fogyasztása tilos. Kivételes egyházi alkalmakkor engedélyezik a borfogyasztást.

 

Ünnepek, rendezvények:

 

Az Iszlám Köztársaság napja: április 1. Az egyházi ünnepeket a muszlim naptár szerint rendezik meg, ennek megfelelően tartják meg a ramadánt, az Eid-é Fetr-t, a Ghadir-é Khom-ot és Mohamed születésnapját. A nemzeti ünnepeket a perzsa kalendárium szerint ünneplik. Az Iszlám Forradalom Csodálatos Győzelmét február 11-én tartják. Lelkesen ünneplik az Újévet, március 21-től 24-ig. Khomeini 1989-ben bekövetkezett halálára június 4-én emlékeznek.

 

Magyarország helyi képviselete:

 

Teherán Nagykövetség
Cím: Darrous, Hedayat Square, Shadloo Street 16. Teheran, P.O.B.6363/19395
Előhívó: (98)(21)
Telefon: 255-04-52, 255-04-60
Fax: 255-05-03
E-mail: huembthr@neda.net

 

Magyarországi képviselet:

 

Budapest Nagykövetség
Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 97.
Telefon: 460-9260
Fax: 460-9430
E-mail: Embiran@pronet.hu
Honlap: www.iranembassy.hu

 

Forrás: Utazóna.hu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ir%C3%A1n



Mashad Irán Kermanshah Bisotun Teherán Irán,Shustar csatornahálózata Irán,Reza Shrine Irán,Bisotun dombormű Irán,Chonga Zanbil lépcsős templom Irán Irán Irán Irán Irán Irán Irán Irán Irán Qom